Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Czigány Béla: A győri papír szükségpénzek a Tanácsköztársaság idején

pénzintézeteket ideiglenes pénztárjegyek kibocsátásával bízták meg. A városi és megyei direktórium pedig május hó 2-án el is rendelte a pénztárjegyek kibocsátását.

8 A pénztárjegyeket, illetve csekkeket kibocsátó pénzintézetek neveit a Testvériség című győri napilap közölte. Tájékoztatásai azonban nem egybehangzók. Május hó 7-én megjelent tudósítása az Osztrák-Magyar Bank és a Hitelban helyi intézeteit jelöli meg a csekkek kibocsájtójaként. Május 8-án pedig többek között azt is közli, hogy a „Leszámítolóbank pénztárjegyeit most tervezik, a győri pénzintézetek pedig csekkeket bocsátanak ki saját számlájukra." Megemlíti továbbá, hogy „a pénzintézeteknek ez az áldozatkész akciója néhány nap alatt teljesen megszünteti a váltási mizériát, mert az általános forgalomban csak annyi kétszáz koronás marad, amennyinek forgalmát nem akadályozza meg a váltási nehézség". Május hó 9-én, tehát két nappal az első tájékoztató megjelenése után a Munkástanács intézőbizottságának a „chequelapok" kiadásával kapcsolatos rendelkezéseit közli. A Direktórium aláírásával közölt rendelet úgy intézkedett, hogy: „Az intéző-bizottság utasítására, a váltópénzhiány enyhítésére elrendeljük az 5, 10, 20, 50 és 100 koronás chequelapok kiadását. Ezen chequelapok kiadásával a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank győri fiókja és a Dunántúli Bank győri fiókját bízzuk meg. Ezen chequelapokat tartozik mindenki váltópénz gyanánt elfogadni. Ezen chequelapok hat hónapig maradnak forgalomban, mely idő után a kibocsátó bankok ezt névértékükben törvényes pénzre fogják beváltani. A chequelapok hamisítása büntetendő cselekményt képez és azok elkövetői forradalmi törvényszék elé kerülnek." A hírközlések tehát öt pénzintézetet neveznek meg, melyek csekkeket vagy pénztárjegyeket bocsátanak ki. A valóságban azonban a megnevezett pénzintézetek közül csak kettő, éspedig a Magyar Általános Hitelbank Győri Fiókja, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Győri Fiókja és a meg sem említett hatodik pénzintézet, a Győri Általános Takarékpénztár Részvénytársaság bocsátottak ki pénztárjegyeket. Az ezeken kívül megemlített három másik pénzintézet közül csak a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankról tudjuk, hogy csekkeket hozott forgalomba, jóllehet korábban mint pénztárjegykibocsátót említik Az elmondottakból arra lehet következtetni, hogy a kibocsátás ügyében folytatott megbeszélésen a kibocsátó pénzintézeteket nem jelölték ki véglege^ sen. A pénztárjegyek kibocsátása — mint a tájékoztató is közli — áldozatot követelt a kibocsátó pénzintézetek részéről. Az áldozatot a váltással kapcsolatos jelentős munkatöbblet mellett főként a pénztárjegyek előállítási költsége és a fedezet biztosítása jelenthették. Mindezeket a központi főintézetekkel folytatott előzetes tárgyalás és jóváhagyás nélkül nem mindegyik pénzintézet vállalhatta. Tárgyalásokra azonban az égető kisbankjegyhiány miatt nem volt idő, ezért azok a pénzintézetek bocsátották ki a pénztárjegyeket, amelyek a terheket azonnal vállalni tudták. A Pénzügyi Népbiztosság három millió korona értékű pénztárjegy kibocsátását engedélyezte.

9 Az engedélyezett keretösszegen belül az Általános Hitelbank Győri Fiókja és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Győri Fiókja 1—1 millió elnevezést a közönség sosem használta. A napilapok pedig híreikben a csekk és pénztárjegy elnevezést együtt használták. A pénztárjegy névvel a csekk említése nélkül csak a pénzintézetek leveleiben találkozunk. 8 GyH 1919. augusztus 9. 9 GyU 1919. június 7. 210