Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Halász Sándor: Adalék Moson és Magyaróvár munkásmozgalmi történetéhez 1917–1919 között

Nem ismertetjük a nagybirtokok és üzemek szocializálási folyamát, mely a városban Forradalmi Kormányzótanács megfelelő rendeletei alapján ment végbe. Ugyancsak így megtörtént a 8 órás munkanapra való áttérés, a munká­sok általános társadalombiztosítása, a fizetett szabadság bevezetése, a mező­gazdasági munkások bérének szabályozása, stb. Nagy eréllyel kezdett hozzá a direktórium a lakáskérdés megoldásához: a meglévő lakások újraelosztása, illetve a nagylakásokba a proletárcsaládok beköltöztetése útján. Nagy figyel­met fordítottak a város élelmiszerellátásának biztosítására és a tartalékok igaz­ságos elosztására is. Ezen intézkedések mellett március 30-tól kezdődően a városban is meg­indult a Vörös Hadseregbe való toborzás is. Az április 3-ig terjedő rövid néhány nap alatt több mint 800 munkás jelentkezett a Vörös Hadseregbe, ami bizo­nyítja azt, hogy a város munkássága kész volt fegyverrel is védelmezni saját hatalmát, a proletárdiktatúrát. 29 1919. április 21-én már a frontra indult a 13. ezred 3. zászlóalja, a proletárhaza megvédésére. Piros zászlókkal, piros jelvényekkel indult a frontra az első magyaróvári vörös zászlóalj. Magyaróvár és Mosón lakossága végtelen lelkesedéssel kísérte a 13. ezred 3. zászlóalját, mely Renner elvtárs vezetésével vonult ki a vasútra hétfőn, húsvét másnapján délután, hogy vonatra szállva a románok ellen vonuljon a proletárhaza meg­védéséért. A pályaudvar előtt a magyaróvári szervezett munkások „Hajnalpír" dalkara a „Fel szocialisták" című gyönyörű forradalmi dalt énekelve fogadta a bevonuló vörös zászlóaljt, majd a pályaudvar elé vonulva a 13. ezred zenekara a „Marseilleissel" nyitotta meg az ünnepséget, utána Kapu Lajos elvtárs lelkes beszéde buzdította a frontra menő elvtársakat. Még Bardócz Béla elvtárs beszélt, kiemelvén, hogy rövid idő múlva az egész világ proletariátusa szent egyet­értésben, testvérileg összeölelkezik. A vonat a dalárda éneke mellett és a sok búcsúintegetések között indult ki a pályaudvarról. 30 A két város munkásai ily módon az elsők között adtak egész zászlóaljat a Vörös Hadseregbe a Magyar Tanácsköztársaság védelmezése érdekében. A város lakossága a direktórium vezetésével nagy előkészületeket tett az 1919-es forradalmi vörös május elseje megünneplésére, hogy az méltóan kifejezze a magyar forradalmi proletariátus lelkesedését és ragaszkodását a kivívott proletárdiktatúrához. A „Szebb Jövő" című helyi pártlap a követ­kezőket írta, köszöntve az első szabad május elsejét: „Ezen a napon most is együtt dobban a szívünk, együtt lüktet a vérünk az egész világ minden kunyhó lakójával, minden rongyosával, s most ezerszeresen erősebb a hitünk, hogy eljön az idő, amikor már nem lesznek többet osztályválaszfalak az emberek között, mikor már nem lesz többé az a rettenetes igazságtalanság, amely úgy mért a földi jókból, hogy kevesek majdnem a saját zsírjukban fulladtak meg, milliók pedig a legborzasztóbb nélkülözésektől éhen az utcán fordultak fel. Ezen a májuson ezerszer erősebb a hitünk, hogy másképp lesz. Eddig a nagy mindenségből csak ez az egyetlen gyönyörű nap volt a miénk. Ma, 1919. május 1-én már többünk van, van hatalmas erőnk, rendíthetetlen akaratunk, s a holnap meghozza számunkra azt, hogy minden a miénk lesz. Mindent, mit megálmodtunk azokon az ezerszer megcsúfolt, kigúnyolt, vörös 29 Pl archívum. Sajtó Osztály vidéki jelentései. 1919. ápr. 3. jelentés Magyaróvár katonai parancsnokságától. 30 SzJ 1919. ápr. 25. 196

Next

/
Thumbnails
Contents