Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Halász Sándor: Adalék Moson és Magyaróvár munkásmozgalmi történetéhez 1917–1919 között

Felhívunk mindenkit, hogy a végrehajtó hatalom eme birtokasai összes rendelkezéseinek feltétlenül alávesse magát. Mindenki, aki ezek rendelkezéseinek ellenszegül, a forradalmi kormányzótanács rendelete ellen vét és annak következményeit fogja viselni. Magyaróvár, 1919. március 23-án. Király Aurél Lackner Ferenc katonatanács részéről munkás- és paraszttanács részéről Bardócz Béla Kapu Lajos Ballabene Rezső népbiztosok."

22 A megyei direktórium március 24-ére népgyűlésre hívta a város munkásságát. Ezen a napon sok ezer ember vonult fel vörös zászlókkal és drapériákkal díszített Megyeháza, (mai mosonmagyaróvári Tanácsháza) elé, hogy köszöntse a proletárdiktatúra kikiáltását és jóváhagyja a megyei munkás-, katonaés paraszttanács által megválasztott népbiztosok kinevezését. A tömegek vörös zászlóval, forradalmi és proletárindulók hangjai mellett vonultak fel — írja a „Mosonvármegye" című polgári helyi hetilap. A tengernyi nép lelkesen ünnepelte a munkás-, katona- és paraszttanács tagjait. A lelkesedés és öröm érzése a proletár arcokon mutatta, hogy a történelmi változást megértették a város proletárjai. A megyei és városi direktórium létrehozását követően a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének vezetősége megtárgyalta a két párt egyesülését, örömmel üdvözölte azt és újjáválasztotta a pártvezetőséget. Minthogy a pártvezetőség tagjai sorából, nevezetesen Bardócz Béla volt párttitkár, Kapu Lajos volt elnök, Petz György volt alelnök, Buczkó József volt jegyző különféle munkakörbe lettek kiküldve, (megyei, járási, községi direktóriumokba) a pártvezetőséget a következőképpen egészítették ki: elnök Zornig Gusztáv, alelnök Zelnig Mihály, titkár Petz György, jegyző ifjú Kameller István lett. A vezetőségi ülés kimondotta, mint a Kommunisták Magyarországi Pártja és Szociáldemokrata Párt egyesüléséből létrejött Szocialista Párt helyi szervezete folytatja tovább működését.

23 Minthogy a kommunisták helyi szervezete legálisan nem jöhetett létre a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt, és a szervezkedő kommunisták tagjai maradtak a Szociáldemokrata Pártnak, így helyileg nem volt pártegyesülés. Azonban rá kell mutatni arra, hogy 1919. március 21-e után változás állt be a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének munkájában. Ugyanis, ahogy a Szociáldemokrata Párt felső vezetése elfogadta az egyesült párt politikai programjául a Kommunisták Magyarországi Pártja javaslatait,

24 úgy helyileg is a direktóriumban és a pártvezetőségben dolgozó munkásvezetők magukévá tették a kommunista programot, igyekeztek azt becsülettel végrehajtani. Viszonylag könnyen ment végbe az áttérés a kommunista platformra a helyi vezetőknél, minthogy nem egy közülük korábban is vonzódott a Kommunisták Magyarországi Pártja politikájához. A két párt egyesülése és a kommunista platform elfogadása lehetővé tette számukra, hogy a proletárérdekek következetes megvalósításáért folyó harc vezetőivé váljanak. A volt szociálde22 MHM TGy. 23 SzJ 1919. máj. 1. 24 Kun B., Levél Bogár Ignác elvtárshoz. (Kun Béla, A Magyar Tanácsköztársaságról. Válogatott beszédek és írások. [Budapest, 1958.] 139—148.). 194