Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Uzsoki András: Az aranymosás néhány módszere
lyülő deszkán dúsítják tovább, majd foncsorítják és végül kiégetik. 47 A keszthelyi Balatoni Múzeumban van egy muraközi rovátkolt felületű aranymosó deszka és egy megvasalt ásó. Egy 18. századi térképen 48 a Dráva és a Mura menti aranymosást láthatjuk. (4. ábra.) Három aranymosó dolgozik a folyó mentén, ferdére állított rovátkolt felületű mosódeszkáikra merik a vizet. Valószínűleg erről a metszetről készült egy másik 18. századi másolat, 49 melyen rovátkák hosszanti irányban futnak le, a rajzoló nyilván nem ismerte az aranymosó deszkát és a rovátkolást talán keskeny, egymáshoz illesztett deszkáknak vélte. Az erdélyi aranymosó eljárásokra áttérve Windisch leírását közöljük, melyben 18. századi szokást ismerhetünk meg. 50 A folyók mellett lakó oláhok és cigányok foglalkoznak aranymosással. Felszerelésük ferdére állított, két-három láb hosszú deszka, két oldalán peremmel, melyet gyapjúkendővel fednek be és erre rakják az aranytartalmú homokot, majd vizet mernek rá. A finom por lerakódik a kendőre, melyből az aranyat vízzel telt edényben mossák ki. Egy másik eljárás szerint nagy gödröket ásnak a folyómederben, vagy gátakat emelnek és ezeken át vezetik a vizet. 51 Ez a módszer hasonlít a már említett brazíliai és borneói eljáráshoz. Egy 19. századi tudósítás szerint az erdélyi aranyászó cigányok az Aranyos folyó medréből kis teknőben mossák az aranyat. Gálocsy Árpád bányászati könyvében általánosan emlékezik meg az aranymosásról, valószínűnek tartjuk, hogy Erdélyről lehet szó. Azt írja, hogy ferdén állított lócát gubával fednek le és ezen mossák végig a rárakott iszapot. A guba szálai között elakadt aranyszemeket dézsában kiöblögetik, s a dézsa fenekén összegyűlt aranytartalmú fövenyt kézi teknőben tovább dúsítják. 52 Az erdélyi aranymosás, ellentétben a kisalföldivel, nem halt ki. A legfrissebb tudósítást Gunda Béla közli, Néprajzi gyűjtőúton c. munkájából vettük 5. ábránkat, melyen egy aranyászfelszerelést láthatunk. Az Aranyos folyó mentén az aranyász az A kis kapával felvágja a partmenti földet, s ezt a D 220 cm hosszú, 50 cm széles aranymosó deszkára rakja, melyen 5 gyapjúposztó van elhelyezve. A vizet E vízmerítő kupával meri rá a fövényre. A felszereléshez tartozik még a C iszaphordó teknő, a B égerfa mosóteknő, az F locsoláshoz használt marhaszarv tölcsér és a G aranyszemcsék tárolására szolgáló marhaszarv. 53 Gunda Béla megemlíti még, hogy az Aranyos mentén posztó nélküli deszkát is használnak, ennek a felülete rovátkolt. 54 Az itt ismertetett aranymosási eljárásokból láthatjuk, hogy a koronként és vidékenként változó módszerekben néha sok közös vonást találunk, mint erre kitértünk. Leleményesség, találékonyság és gyakorlati tapasztalat alakította ki 47 Gönczi i. m. 48 Atlas Compendarius... Geographicarum Homanniarum (Norinberga, 1752) Ducatus Stiriae Novissima Tabula feliratú térkép. 49 Stiria Ducatus... feliratú 18. századi térkép a szombathelyi Savaria Múzeumban. 50 Windisch, K. G., Geographie des Königreichs Ungarn. III. (Pressburg, 1790) 63. 51 Uo. 52 Gálócsy i. m. 5. 53 Gunda B., Néprajzi gyűjtőúton. (Debrecen, 1956) 77—82. 54 Gunda i. m. 81. Megköszönöm Gunda Bélának szíves felvilágosítását és hozzájárulását a román aranymosó felszerelés ábrájának leközléséhez. 174
