Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Uzsoki András: Az aranymosás néhány módszere

3. ábra. Aranymosók a Rajnánál a 19. század elején (Sdhultze, Gold c. munkájából). több gödröt ástak egymás után, melyekben a víz sodra az aranyat koncentrálta. A csatornákat kínai vízemelőkerék táplálta vízzel.

33 Cholnoky Jenő leírásából ismerjük a dél-mandzsuriai aranymosást.

34 A Santao-kou medencében évtizedekkel ezelőtt koreai lakosság foglalkozott aranymosással. Felszerelésüket az 1. ábrán mutatjuk be. Az aranytartalmú homokot az a vályúba hányják, ezalatt egy munkás az e kútból a d állványon ülve i vödörrel vizet mer a c medencébe. Ebben a vizet b rőzseköteg duzzasztja fel, s ennek felemelésével rábocsátják a homokra, mialatt az f gereblyével a vályúban a homokot vissza-visszakotorják. A favályú egy törzsből van kivájva. Mikor a munka durvájával végeztek, akkor a kis, rövidnyelű g fagereblyével ugyanezt a műveletet megismétlik, végül a megmaradt anyagot h kis seprővel összeseprik és a j teknőcskében végleg kimossák. Míg az egyik munkás a kis gereblyével dolgozik, addig a másik a vályúból lapáttal kikaparja a durva kavicsot. Ugyancsak Mandzsúriában, az Amur mentén, ahol aranytartalmú folyók ömlenek a folyamba, még a húszas években folyt aranymosás, nagyobb aranymosó üzemek is működtek. Néha több aranymosó közösen fogott neki a munkának, a patak vizét elvezették az arahytartalmú törmelékes réteghez és azt kiiszapolták. Gyakran egyedül barangolták be az aranymosók a vidéket, felszere33 Uo. 32. 34 Cholnoky J., A sárkányok országából. I. (Bpest, é. n.) 159—160. 1 fi Cl 10»