Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Uzsoki András: Az aranymosás néhány módszere

melt tömeghez és omladékhoz néha száz mérföld távolságról is elvezetik a folyók vizét völgyeken és sziklákon át úgy, hogy a legmagasabb szinten építik meg a vezetékeket. A hegy tetején 200X200 láb nagyságú, 10 láb mély medencét ásnak, melynek 5 kifolyó nyílása van, s ebbe engedik bele a vizet. Amikor a medence megtelik, kinyitják a nyílásokat elzáró gátakat s a víz olyan erővel tör elő, hogy a sziklákat képes tovagörgetni. így mosatják le a hegy lábához a tűz1. ábra. A mandzsúriai aranymosók felszerelése (Cholnoky, A sárkányok országából c. könyvéből). repesztessél fellazított törmeléket. A lapályon új munkafolyamat kezdődik. A víz elvezetésére árkokat ásnak s ezekbe szakaszonként ulex-et, egy rozmaringhoz hasonló, szúrós cserjét helyeznek az aranyszemek felfogására. Az árkok oldalait deszkával bélelik ki és egyenletes vízáraimlat céljából egyforma lejtéssel építik meg. Az árkokba vezetett víz a törmeléket magával ragadja, s az ebben levő aranyszemek fennakadnak az ulex-kötegen. A művelet befejezése után kiszedik a cserjét, megszárítják, elégetik és hamujából pázsitos gyepen kimossák az aranyat. A leírásban szereplő ulex, a nyugateurópai atlantikus flór a vidék jellemző szúrós, zöld cserjéje, Ulex europeus L.

19 19 Tuzson J., Rendszeres növénytan II. (Bpest, 1926) 261. — Soós JR., Fejlődéstörténeti növényrendszertan. (Bpest, 1953) 289. 165