Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Turányi Kornél: Klapka tábornok hovédei Győrben

a képviselőház elnöke volt, de Debrecenbe már nem követte Kossuthot), akit kömlődi birtokán tartóztattak le. Július 14-én ünnepélyesen elégették a városban összeszedett 14 000 forint értékű Kossuth-bankót. A megszállók hadisarcot vetettek ki a városra: így a csizmadiacéhet 2000 csizma beszolgáltatására kötelezték. A hadikórház felszereléséről a lakosoknak kellett gondoskodniuk, s azoknak kellett több fehérneműt előteremteniük, akik a magyarság ügye mellett leginkább kiálltak. A kórházak Haynau katonáival vannak tele, de ezeknek csak a kisebb része sebesült, a nagyobb rész — a naplóíró szerint — fél a csatatértől, mint ők mondják „Kanonenfieber-ben szenved. Augusztus 4-én, szombati napon a győriek az osztrák csapatok fejvesztett menekülésére lettek figyelmesek. Arra sincs idejük, hogy készleteiket «magukkal vigyék, vagy a hidak elpusztításával üldözőiket késleltessék. Visszavonulásuk még éjszaka is tart. Vasárnap, 5-én délelőtt 10 órakor megjelennek az első honvédhuszárok, akiket később újabb csapatok követnek. A hadikórházakban háromszáz osztrák "beteg és sebsült katona maradt hátra; ezek gondozása most a városra vár. A lakosság visszaszerzi és széthordja a kórházi felszerelést, majd egy elhagyott katonai raktárt kezd fosztogatni, s a városkapitány csak nehezen tud úrrá lenni a felszabadult szenvedélyeken. Délután négy órakor kitűzik a magyar zászlót a városházára, a megyeházára és a tűztoronyra, de ezeken kívül — a naplót író kortárs feljegyzése szerint — csak két magánházon lobog a háromszínű lobogó. Augusztus 6-án, hétfőn délelőtt kilenc órakor két század szlovák honvéd vonul be a városiba, majd délben megérkezik Klapka főcsapata. A tábornok emlékirataiban ezek számát 10 zászlóalj gyalogságban, 6 zászlóalj huszárban és 30 ágyúval felszerelt tüzérségben adja meg. A naplóíró pedig erejüket mintegy 10 000 főre becsüli. A tábornok vezérkarával délután két órakor érkezett meg, s a Bárányhoz címzett vendéglőben foglalt szállást. Vajon hogyan fogadták a győriek felszabadítóikat? Klapka szerint a lakosság „megható csendes" részvéte mellett vonult be a városba; sokan voltak, akik virágot adtak a katonáknak, de nemzetiszínű zászlót alig lehetett látni. A naplóíró szerint a győriek egy része közönyösen viselkedett, noha — teszi hozzá — a magyarok több megbecsülést érdemelnének. Ők mindennek megfizetik az árát, míg az osztrákok lopnak és rabolnak. A város magatartását jobban jellemzi egy Győrben visszamaradt osztrák kém jelentése.

4 E szerint a gazdag polgárság és az intelligencia zöme csendes, de a szegény nép ujjong. A polgárság viselkedését nemcsak az a körülmény magyarázza, hogy jelentős részük német eredetű, de ezen túl, mint kereskedők és iparosok szoros kapcsolatot tartanak Bécs gazdasági életével, s mint számító üzletemberek, a magyar ügyet már elveszettnek tartják. Természetesen ők is tudják, hogy szabadságjogokat csak a polgári forradalom vívmányait hozó magyar uralom nyújthat számukra, de e jogoknál többre becsülik a gazdasági jólétet, amit — elképzelésük szerint — csak a szabadságharc mielőbbi befejezése és az osztrák gazdasági kapcsolatok normalizálódása hozhat meg számukra. A honvédek megjelenése a reakció szemében csak a „zavaros idők" meghosszabbítását jelenthetik. Hétfőn délután megkezdődik a honvédek beszállásolása. Ez csak vontatottan halad, s ennek következtében a katonák zöme zuhogó esőben az utcán ácsorog. A szállásmester tehetetlen ember: az egyes házakba 10—15 honvédet szállásol be, míg más házakat üresen hagy. A délután folyamán több magyar törzstiszt 4 Kémjelentés Győrből. 1849. augusztus 7. este 10 óra. Ht. I. lt. 42/135—1849. 10 Arrafoona 145