Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Lengyel Alfréd: Győr 1848–1849-es eseményei egy ismeretlen napló tükrében
erősítését tartotta fontosnak. Az állandó mozgolódások kapcsán a legkülönbözőbb hírek terjedtek el a városban. Egyre több szó esett az osztrák ellentámadás előkészületeiről, valamint arról is beszéltek széltében-hosszában, hogy 13-án Ferenc József császár, buzdító körútja során, kíséretével együtt a hédervári táborban is megfordult. 42 A nép lelkesedése és elszántsága mindamellett nem lankadt, sőt Buda várának visszavétele alkalmából nagy táncmulatság volt, melynek estéjén az újoncok és diákok sorra bezúzták az ünnepi kivilágításban részt nem vevő házak ablakait. A kormányzat és a Honvédelmi Bizottmány által előterjesztett hozzájárulásokat a közgyűlések plénumai egymás után ajánlották meg és a város területén felállítandó 98. zászlóalj létszámába jelentkezett önkéntesek már túlhaladták a megállapított keretet. Időközben azonban a katonai helyzetnek Bécsre nézve hátrányos alakulása folytán nagy eltolódás következett be az erők viszonyában. A kamarilla ugyanis már régóta foglalkozott azzal a gondolattal, hogy szükség esetén igénybe veszi az orosz szövetség segítségét, Windischgraetz tavaszi kudarcai azután elkerülhetetlenné tették ezt a lépést, úgyhogy Buda elestével egyidejűleg már eldöntött tény volt, hogy I. Miklós cár 200 000 főnyi haderőt küld a bajba jutott osztrák sereg támogatására. Győrött éppen a tűztorony kétfejű-sas címerének eltávolításán szorgoskodtak, amikor a lesújtó hír elterjedt a városban. Lukács Sándor helyettesével, Gyapay Dénes másodalispánnal és Kálóczy Lajos országgyűlési képviselővel együtt nyomban hozzálátott, hogy az általános népfelkeléssel kapcsolatos intézkedéseket megtegye. A város közgyűlése 29-én hozta nyilvánosságra az orosz beavatkozás miatt szükségessé vált kormányrendeleteket, melyeknek alapján a magisztrátus azonnal elrendelte a házankénti összeírás végrehajtását. 43 Jún. 3-án — a napló szerint — Klapka tábornok személyesen járt Győrött, majd két nap múlva újra magas vendéget üdvözölhetett a város lakossága. Ez utóbbiról ilyképpen emlékezik meg a szerző: „Estve váratlanul polgári öltönyben megjelent a sétatéren Görgey altábornagy és Klapkával s Pöltenberggel találkozott, egyet fordultak a sétatéren, de az emberek hallván, hogy Görgey itt van, csakhamar odatódultak és éljenezték, mire azonnal távozott; a Fehér Bárányban volt szállása; Görgey gőzhajón jött és csak néhány órát mulatott, hajnalra 3 órakor ismét lefelé elutazott." 44 A fővezér minden bizonnyal ez alkalommal beszélte meg tábornokaival a szükséges átcsoportosításokat. Az idő sürgetett, mert az ellenség egyre vakmerőbb felderítéseket végzett a megyeszékhely irányában. Görgey elgondolása azonban ezúttal sem volt szerencsés. Túlságosan szétszórta seregrészeit s így a nyugati határszéleken indított hadjárat sem tudott kellően kibontakozni. Pedig Kmetty ezredes Csorna térségében sikeresen támadta hátba Wyss tábornok dandárát. A napló erről a következőket írja: „Jun. 13-án hajnalban kiindult az összes katonaság Abda és öttevény felé minden ágyúval. Mondatott, hogy mindenfelől megtámadtatik az osztrák sereg. — Reggel 4 órától félnyolcig hallatszott az ágyúzás Csorna tájáról, melynek vidékén Kmety ezredes brigádja megtámadta az osztrákokat és csúnya mészárlás történt; a mienkből elesett 42 Uo. Napló. 1849. máj. 13. 43 Uo. Napló. 1849. máj. 29. 44 Uo. Napló. 1849. jún. 5. 137