Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Balázs Péter: „A magyar Marseille”
„A MAGYAR MARSEILLE" (Társadalmi harcok Győrött és Győr megyében 1848-ban) (Első rész) A 48-as szabadságharc győri eseményeinek gazdag irodalma van. A lelkes hangulatú népgyűlésekről, a város körül lejátszódott hadi eseményekről, a reményteljes várakozás és a népre szakadt megpróbáltatások napjairól már eddig is sokan írtak. A jelen — rövidre fogott — tanulmány azokról a társadalmi harcokról kíván vázlatos rajzot adni, melyek Győrött és vidékén az 1848-as forradalom idején fellángoltak. A témaválasztás tehát nem azt jelenti, hogy ezeket a társadalmi harcokat, bármily éles formában jelentkeztek is, 1848 története legfontosabb jelenségeinek tekintenők. De meg akarjuk mutatni — helyi vonatkozásban — az eseményeknek ezt az oldalát is, mert az utókor számára híven példázza, hogy 1848 eredményei nagyobbak lehettek volna, ha az osztályok közötti harcban a legszélesebb néprétegek érdekei kielégítést nyertek volna. Csak a társadalmi harcok megrajzolása mellett oldhatók meg a forradalmi kiállásért nyert „magyar Marseille" és a schwechatti csatavesztés után gúnyos értelemben használt „győri vitézség", a Jellachichot alázatos hódolattal üdvözlő Győr és a nem sokkal később Kossuthot lelkesen köszöntő város látszólagos ellentmondásai. I. „Győr városáról bizton el lehet mondani, hogy az országban harmadik város gazdagságra nézve..." jelentette ki az egyik győri követ 1848-ban az országgyűlésen. 1 Ennek a — kulturált és civilizált — gazdagságnak tudata erősen élt a szabadságharc előtti években a győri lokálpatriótákban. Valóban, ha valaki végigsétált a díszes házsorokkal szegélyezett utcákon, egy-egy ünnepély alkalmával végignézte a két polgárőrség színpompás felvonulását, vagy hétköznapokon látta a dunaparti mozgalmas életet — a hajók érkezését, a gabona kirakását, a magtárak körüli sürgést-forgást, hallotta a műhelyek zaját, s egyegy vásári napon válogatott a kézművesek szebbnél-szebb áruiban, nem is kételkedhetett a fenti szavak igazában. Az üzletházakban vagy vendégfogadókban sokezer mérő gabona vagy sokszáz állat ára felett folyt a vita a messzi országokból érkezett kereskedőkkel. A helybeli Akadémia, a Hazánk c. helyi 1 K 1848. X. 7. Kálóczy Lajos felszólalása. — Győr társadalmáról bővebben ld. Balázs P., Győr társadalma a polgári forradalom előtt. Történeti Statisztikai Évkönyv. (Bpest, 1960) 113—165. 111
