Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Filep Antal: Győr XVIII. századi településtörténetéhez

jegyezni, hogy a dolgozat eléggé szűk forrásanyagra támaszkodhat, de ez is csak a fent mondottakat igazolja. * * * Győr településtörténetére vonatkozóan becses adatokra bukkanhatunk Ráth Károly közléseiben.

4 Alapos rajzot nyújt a XVII. századi hódoltsági viszonyokról, és részletesen elénk tárja a török okozta károkat. Eközben bő adatokat szolgáltat a kártételek körülményeiről. Éppen ezzel hívja fel magára a figyelmet még egy évszázad múltán is. Ráth a XVII. századból részletekig menően ismerteti a megye károsodását. Különösen Bethlen Gábor fejedelem hadjáratai alatt és az azt követő időben érik sorozatos betörések a város környékét, közvetlen határát, tartozékait.

5 A kártételeket világosan két csoportra lehet osztani. A megye keleti részében távolabb és a szabad mezőkön esett támadások, rablások tartoznak a nagyobb csoportba. A csordamarhát tizedelik meg, katonákat, hajdúkat levágnak, utazó kereskedőket tartóztatnak fel, vagy éppenséggel a Sokorói hegyekben a szüretelőkre csapnak le. A másik csoportba a merészebb vállalkozások tartoznak. Ezek ritkábbak is voltak, de legalább annyi kárral jártak, mint az előzőek. A merészebb török rablók szinte a város kapujából elvitték a prédát még aránylag csendes, békés időben is. Éppen ezek során találunk figyelemreméltó mozzanatokra. Az 1626-ig esett sérelmek, kártételek felsorolásában a többi között ezt olvassuk: „Virgilius Bekáriának éjjeli időn az maga kertibül elvitték 40 marháját."

6 1632-ben „Az győri kertekbül Boczor Gergely fiát elvitték. Polgár Miklósnak Kisasszonynap táján az újvárosi kertekbül holdulatlan helyrül 12 tehenét, 30 tulkát és Sebők Andrásnak 3 tehenét elvitték, Andrási Mátyásnak György nevű öccsét az győri kertekbül." 1638-ban számos egyéb károk mellett még Pálifi Pálnak az győri kertekbül 36 számú ökreit és teheneit hajtották el a törökök."

8 Két évvel később, 1640-ben is betörtek a kertekbe, mert feljegyzik, hogy „Török Farkasnak Szent-Örzsébet asszonynap tájban az győri kertekbül 5 ökrét, 5 lovat, 75 számú gulya-barmot és 2 szolgáját Imre és János nevűeket elvitték fogságra. Ezen időtájban Török Jánosnak az győri kertekbül Bakó Mihály nevű szolgáját elvitték."

9 A következő évben megint arról olvashatunk, hogy „Pünkösd tájban az győri kertekbül Török Jánosnak egy szolgáját levágták, másikat, János nevűt 35 ökreivel egygyütt elvitték."

10 1641-ben még „Pállfy Pálnak az győri kertekbül 3 tinaját vitték el."

11 De a nagybajcsiak is 1642-ben azt vallják még, hogy az előző évben „az győri kertekbül banai holdult ember Sirczi Ferenczet 35 szám marháival, ökreivel" a török elvitte.

12 Ráth ezzel kapcsolatosan tudja, hogy 10 embert és 116 barmot hurcoltak el.

13 Figyelemre méltó a felsorolt adatok 4 Ráth K., A Győr vármegyei hódoltságról. MTT VII. (Pest, 1860); Győr vármegyének 1642. évben összeírt sérelmi jegyzőkönyve a török ellen. Úo. 92—123. 5 Ráth, Hódoltságról. 37. 6 Ráth, Sérelmi jkv. 113. 7 Uo. 115. 8 Uo. 116. 9 Uo. 116. 10 Uo. 116. 11 Uo. 117. 12 Uo. 122. 13 Ráth, Hódoltságról. 59. 102