Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)
Kozák Károly: Győr-Sopran megye háromszög alaprajzú barokk építményei
liták építőmesterének, Witwer Márton Athanáznak alkotása. 14 ö már ismerte a barokk centrális térképzést, amelyet a győri karmelita templom építésénél sikerrel alkalmazott (1721—1725). Elképzelhető, hogy Witwer Márton, vagy valamelyik tanítványa építette a közeli ásványrárói kálváriát. A boltozatot tartó oszlopok igen hasonlítanak a győri és soproni árkádos folyosók oszlopaihoz (Győr, Magyar Ispita). Feltételezhető azonban az is — se mellett szól az építménybe rejtett trinitász szimbólum —, hogy a győri, esetleg a bécsi jezsuiták sugalmazására építtette Apponyi Lázár ezt a hazánkban akkor még talán ismeretlen formájú kálváriát. E feltevést némileg támogatja az az adat, amely szerint az Apponyiak síremlékének készítésében — valószínűleg Lázár síremlékénél — részt vett Seegen, Franz Xaver szobrász 15 (Bécs), aki valószínűleg maga is jezsuita volt. Ez az adat viszont arra mutat, hogy az Apponyiaknak közvetlen kapcsolatuk volt a jezsuitákkal, így könnyen elképzelhető ennek az akkor új barokk építészeti formának közvetlenül -Ausztriából történt behozatala és elsőként való felépítése Ásványrárón. Ennek az új formának még néhány alkalmazását ismerjük hazánkban. Ezek általában kisebb méretű építmények. Nagyobb épületek, templomok építésénél azonban nem honosodott meg. Ennek okát elsősorban abban látjuk, hogy ez a forma szokatlan, merőben más volt, mint az eddig ismert templomok, s a hagyományos alaprajzi elrendezés, a szentély, hajó és karzat megfelelő kialakítására semmi lehetőség sem mutatkozott. Eddigi ismereteink szerint általában a Szentháromság-, Mária- és Nepomuki Szent János szobroknál alkalmazták az építménybe rejtett trinitász szimbólumot. Ritkán előfordul más szobroknál is, ámbár lehetséges, hogy azoknál már csak egy megszokott forma tartalom nélküli alkalmazásával állunk szemben. Talán ebbe a csoportba tartozik a győri székesegyház D-i oldalánál levő kis téren álló, 1764-ben épült Szent Mihály arkangyal-szobor (6. kép), amelynek háromszög alaprajzú, díszes kiképzésű alépítménye van, egyik oldalán QUIS SICUT DEUS felirattal. 1 « A fenti csoportba tartozik feltehetően a háromszög alaprajzú, obeliszk szerű síremlékek nagy része is, amelyek a XVIII. században igen elterjedtek hazánkban. Valószínűleg először még ezeknél is a trinitász szimbólum alkalmazását tartották szem előtt, az hozta létre ezt a formát is, de később a forma elvesztette a tartalmat, majd a forma így értelmét vesztve átalakulhatot négyoldalú obeliszkké. Az ellenreformáció hanyatlásával a jezsuita-, pálos szerzetesrendeknek a XVIII. század vége felé történt eltörlésével a trinitász szimbólumok kisebb építményekben való alkalmazása is megszűnt, csak a szobroknál kialakult hagyományos, háromszög formák és kompozíciók élnek tovább. Bizonyos jelek azonban arra mutatnak, 17 hogy a trinitász szimbólumok alkalmazása a népművészetben még a XIX. században is fellelhető. T ^ ,., „„. T Kozák Karoly 14 Borbíró V—Valló I., Győr város építés'örténete. (Bp. 1956.) 217. 15 Aggházy M., i. m. 1. 274. 16 Genthon L, i. m. 17 Csemegi J., Trirr'tász-szimbólumok és ábrázolások a középkori Magyarország művészetében, eredetük, továbbélésük és népművészeti kapcsolataik. Műv. tört. Tanulmányok (Bp. 1957.) 91
