Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Kozák Károly: Győr-Sopran megye háromszög alaprajzú barokk építményei

GYŐR-SOPRON MEGYE HÁROMSZÖG ALAPRAJZÚ BAROKK ÉPÍTMÉNYEI A XVII. század utolsó negyedétől kezdve hazánkban is megjelennek a Szentháromság-szobrok és oszlopok, melyeknek talapzatai gyakran háromszög alapraj zúak, s azokat általában három baj elhárító szent szobra díszíti. Ezekkel csaknem egy időben kálváriákat is kezdtek építeni, s a városok, falvak terein, az utak mentén mind gyakrabban állítottak fel kereszteket és különböző, a nép körében kedvelt szentek szobrait. A XVIII. század elejétől kezdve az említett szobrok és építmények száma fokozatosan növekedett. Közülük nem egy a barokk művészet kiváló hazai alkotása, város- és faluképeink értékes eleme. Az ország egész területét tekintve, az említett építmények, szobrok, Győr-Sopron megye területén fordulnak elő a legnagyobb számban.

1 Ennek okát abban látjuk, hogy a magyarországi ellenreformáció a megye területén igen erősen küzdött, hogy minél több embert visszatérítsen a római katolikus egyházba. Az e korban virágzó barokk művészet igen gyakran szorosan összefonódik a filozófiával, vallásossággal és a történelemszemlélettel.

2 A kibontakozó barokk művészet sok esetben a jezsuita művészeti felfogás hatása alá kerül. A jezsuita művészeti felfogás megnyilvánulását látjuk a Szentháromság-szobrok esatébcn. amikor a trinitász szimbólumot elrejtik a háromszög alaprajzú talapzatban és az ott elhelyezett hármas szoborcsoportban. A trinitász szimbólum ilyen alkalmazása más szentekkel kapcsolatban is előfordul később, sőt egyházi jellegű építményekbe rejtve is megtalálható.

3 A jezsuitáknak Szentháromság-szobrok felállítására irányuló törekvését látjuk a budavári Szentháromság-szobor létesítésének esetében.

4 Mosonmagyaróvár legszebb műemlékei közé tartozik a November 7. tér középen álló barokk Nepomuki Szent János szobor (1. kép), melyet Hugenstein Károly uradalmi jószágkormányzó emeltetett 1744-ben.

5 A szobor kompozíciója igen érdekes, elüt a hazánkban szokásos formáktól, a Nepomuki Szent János szobrok csoportjában ritkaságnak mondható. A szobrász ebben az esetben a 1 Genthon I., Magyarország műemlékei. (Bp. 1951) 2 Rónai Gy., Pázmány Péter válogatott írásai. (Bp. 1957.) 3 Kozák K., XVIII. századi háromszög alaprajzú épületek Magyarországon. Műemlékvédelem. III. (1959) 142-148. 4 Schoen A., A Zsigmond téri Szentháromság szobor. (Bp. 1936.) 5 Uzsoki A., Mosonmagyaróvár. (Útikalauz) (Sopron, 1958.) 62. 87