Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Uzsoki András: Huszár Gál magyaróvári működéséről 1554–1560

Gyakran megfordult a környéken lakó uraknál és nemeseknél, házaikban istentiszteletet tartott s az úrvacsorát két szín alatt szolgáltatta ki.

5 Ismerjük meg közelebbről a kis városkát, mely első ismert állomása volt e lelkes prédikátornak. Magyaróvár ebben az időben „jogilag" kiváltságos mezőváros volt, a gyakorlatban azonban örökösen harcolnia kellett a váruradalommal jogainak védelméért. 1354-ben Erzsébet özvegy királyné felszabadította a városkát a vár fennhatósága alól és Buda kiváltságaival ajándékozta meg.

6 A vár, a hozzátartozó — számos községet magában foglaló — hatalmas uradalommal együtt a mohácsi vész után a Habsburgok tulajdonába került. Huszár Gál idején Miksa főherceg birtoka,

7 kinek a már említett Wohnitzky Zakariás volt a várkapitánya. Magyaróvár a 16—17. században az ország legforgalmasabb vámhelye, Ferdinánd uralkodása alatt igen jól jövedelmező harmincad hivatala van. Később számos fiókharmincad tartozott hozzá, melyeknek bevételeit a magyaróvári harmincados szedte be. így természetesen hihetetlen nagyságú összeg gyűlt össze évenként, 1558-ban pl. 88 785 forint.

8 Sajnos ezt nem az ország javára fordították, hanem udvari szolgák, osztrák kamarai hivatalnokok húzták innen fizetésüket. 1533-tól fogva Magdolna főhercegnő 7 500 forintnyi évjáradékát is innen kapta.

9 1556-ban pedig Miksa főhercegnek, a hűbérúrnak rendelték a harmincad egész évi bevételét családi kiadásainak fedezésére.

10 A harmincad bevételének egyik forrása az Ausztria és Németország felé irányuló marhakereskedelem volt. A városka e mellett fontos katonai gyülekezőhely a török ellen. A Magyaróvárra vonatkozó egykorú adatok ismertetése után térjünk vissza Huszár tevékenységére. Említettük, hogy Magyaróvár környékén is terjesztette a reformáció tanait és két szín alatt szolgáltatta ki az úrvacsorát. Ez természetesen hamarosan felkeltette a pozsonyi és a győri káptalan figyelmét, melynek négy tagja Miksa főherceg rendeletével ellátva 1555, pünkösdjén Övárra jött és a templomba nyilvános hitvitára hívta meg Huszár Gált.

11 A hitvita az 1529-es török pusztítás után újjáépített templomban folyhatott le, mely a mai plébániatemplom helyén állt. Meg kell jegyeznünk, hogy akkor még megvolt a gótikus stílusban épült várkápolna is, mely a vár északkeleti saroktornyánál helyezkedett el. Az 1602-ben készült óvári erődítési tervrajzon a kápolna szentélye, négy pillérrel, még állt.

12 Giovanni Pieroni 1644-es rajzán jól látható a szentély, sokszögű apszisával.

13 A várkápolnában a katonaság részére a német lelkészek tart5 Fraknói i. m. 23. 6 Csánki D., Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III.. (Bp. 1897) 676. — Ivánfi E., Mosonymegye monographiája. Kézirat. (Magyaróvár, 1896) A Hansági Múzeum adattárában. — Óvár városának legrégibb okmánya. Mosonmegyei Lapok 1890. 49. 7 Major P., Mosonymegye monographiája. II. (Magyaróvár, 1886) 116. 8 Takáts S., Komáromi harminczadosok dolga a XVI. és XVII. században. MGTSz (1898) 423. 9 Uo. 10 Hóman-Szekfű, Magyar Történet. III. (Bp. 1935) 135. 11 Fraknói i. m. 23. — Payr i. m. 540. 12 Übersichtsplan der Befestigung von Altenburg v. J. 1602. A színezett, kéziratos térkép eredetije: Kartenabteilung des Kriegsarchivs, Wien. 13 Übersichtsplan der Befestigung der Stadt sammt der Castell v. J. 1644. A színes kéziratos térkép eredetije ugyanott. Tr*T