Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Gáborján Alice: Győri lábbeli alakú kerámia edény

GYŐRI LÁBBELI ALAKÜ KERÁMIAEDÉNY 1939-ben a győri vagongyár területén, a középkori Szent Benedek falva helyén óvóhelyet ástak. Földmunka közben cserép, agancs és csonttöredékeket találtak a munkások, amelyek a helyi Városi Múzeumba kerültek. A cserépanyagban a kora Árpád-kortól kezdve a XVI. századig folyamatosan szerepelnek különböző edénytöredékek.

1 Az egyik — kissé sérült — töredék, lábbeli formájú kerámia, felfelé tolcsé» resen szélesedő szárral és letörött orral (1. ábra). Leltári száma 53.246.69. Magassága 9,8 cm, a talp hossza 9,7 cm, a tölcséres szár tetejének átmérője 8,8 cm. Anyaga elég szemcsés durva agyag, amely a szár hátsó részén világosra égetett, míg a szár eleje és a fej meglévő része feketére füstölődött. A tölcséralakban szélesedő szár belülről korongoltnak látszik, külső részén azonban a boka felé széles sávokban faragott, illetve karcsúsított. Hátul, a kéregrész alján sarkantyú, amely sajnos letörött (2. ábra). Ennek oldalszárnyai vízszintesek, az egyik valószínűleg teljesen ép, a másik minden bizonnyal sérült. A lábbeli fejrésze bekarcolt zeg-zugos vonalakkal, a zeg-zugok között apró lyukakkal díszített (3. ábra). A díszítményt a boka felé kettős, párhuzamos vonal zárja le, amely azonban nem fejeződik be a talp szélénél, hanem átkötött szíjhoz hasonlóan alatta is áthúzódik (4. ábra). A talp sarki részén kis, U alakú, letörött patkó alapja látható. A sarok közepén három kis agyagpityke. A lágyékot a talp többi részétől a felsőrészen is körülfutó párhuzamos vonal választja el. A talp fejrészének szélén bemélyített vonal halad. Közepén kettős bekarcolt vonallal jelzett szilvamag alakú motívum, melyet a belső oldalon a sarkon levőkhöz hasonló pitykék kísérnek, sőt ilyenek töltik ki a motívum belsejét is. Néhány pityke ma már hiányzik, de jól látszik kissé bemélyített helye (4. ábra). A lábbeli orri része sajnos letörött, így sem az orr formája, sem le vagy felfelé kunkorodó volta nem állapítható meg. Ilyen lábbeli alakú kerámiák ismertek a régészeti anyagban, de viszonylag ritkák. Bár ismeretük nem nélkülözhető, a most közlésre kerülő győri lábbeli nem kapcsolható közvetlenül ezekhez. így rövid áttekintésük után magyar, illetve magyarországi viselettörténeti szempontokat hívunk segítségül a készítési hely, idő, és a népi hovatartozás problematikájának felvázolásához. Tesszük ezt 1 A most közölt lábbelialakú kerámiára Szőke Béla hívta fel a figyelmemet, a lelőkörülményeket is tőle tudom, melyekért ezúton is köszönetet mondok. 23