Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)
Filep Antal: A gabonatárolás egy régi eszköze a Szigetközből
viszont azt látjuk, hogy aránylag kis területen egymás mellett előfordulnak, pedig a megye paraszti lakosságának népi műveltsége eléggé homogén. Erre magyarázatul a kistáji adottságok kínálkoznak. A vermelést bizonyos mértékig korlátozza a talajszerkezet és a talajvízszint magassága. Laza, magas talajvízszintű földben nem lehetett vermelni. A hombárok előfordulási helyén mindkét tényező megvan. A Szigetköz legnagyobb része teljesen alkalmatlan a vermelésre. Valószínű a régi kaskötéses sövényhombár az eredeti a Szigetközben. Az ácsolt hombárok valamelyik szomszéd tájról kerülhettek ide. Nyilván a régi cserekereskedelem egyik fontos darabja lehetett az előző évszázadokban. Talán a dunai tutajosok terjeszthették. Teljességgel a helyi készítést sem szabad kizárni. A Csallóközből van adatunk a boronafalas építésre. 5 Ujabban éppen a hombárokra vonatkozó gyűjtés során a zsilipeléses falazásra is került adalék a Szigetközből. 6 Elképzelhető az is, hogy más anyagból (pl. tölgyből, mely a Szigetközben nagy mennyiségben fordult elő) ácstechnikával készítettek hasonló szerkezetű bútorokat, hombárokat. Ennek végleges eldöntése azonban egy későbbi tanulmány feladata. 7 E szerény ismertetéssel nem volt más célom, mint az, hogy e tárgyon keresztül felhívjam a figyelmet a kisalföldi népi műveltség művelődéstörténeti em'lékeire, melyeknek összegyűjtése, megörökítése éppen most, a megye nagy szocialista átalakulásakor fontos feladatunk kell, hogy legyen. A múlt ismerete ad segítséget a jelen igazságainak alaposabb megismeréséhez, ami lehetőséget nyújt jövőnk tudatos formálásához. Filep Antal 5 Vajkai A., Balaton vidéki és Bakony vidéki falusi épületek a XVIII. században. Ethn. (1957.) 87—108. Cikkében uradalmi tervrajzot mu'at be 1776-ból a Csallóköz területéről. Az egyik rajz boronafalas házat ábrázolt (92—93.) 6 Kálmán Miklós helyi készítésűnek tartja, mikor az adatgyűjtés során kétkedésemet észrevette, sógora, Nagy Gábor nagyszigeti 1954. körül elpusztult házára hivatkozott. Állítása szerint annak tapasztott fala a hombárhoz hasonlóan zsilipeléses technikával készült. Az utóbbi évszázad nagy növény földrajzi változásokat hozott, ennek számtalan emlékét látjuk. Arra természetesen nem gondolunk, hogy a mi bükkhombárunk anyaga helyi lenne. Lásd még: Dömötör S., Fakémények Mihályiban és Kisfaludon. SSz (1957) 237-238. 7 Az ácsolt ládák kérdése az utóbbi esztendők magyar néprajzi irodalmának egyik legszebben kimunkált része. Király Péterné alaposan feldolgozta a kérdést. A következő dolgozatait használtam fel és ajánlhatom a kérdés iránt érdeklődőknek, különösen a bennük fellelhető sok történeti utalás miatt is: Le coffre de charpenterie. AE (1950.) 235-330. Ácsolt láda MTA II. Oszt. Közi. 3. Muzeologiai sorozat 1. 2. (1951.) 231—284. A Néprajzi Múzeum új szerzeménye a kercaszomori ácsolt ágy. NÉ (1954.) 71—86. Filmfelvétel a szuhahutai szekrénykészítésről. NÉ (1955.) 314—316. Üj emberábrázolásos ácsolt láda a Néprajzi Múzeumban. NÉ (1957.) 283—290. 182
