Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)
L. Timaffy: Traditions of the Joint Family in the Popular Burial Customs of the Szigetköz
hasonló egysoros családi temetkezési forma, míg Kunsziget jobbágy község volt, s itt a köznépi temetők legyezőszerű formája általános. De a két ősi forma bizonyos keveredését is megfigyelhetjük. Egy-egy nemzedék általában itt, a legyező formában is egy sorba temetkezett. Ugyancsak régi hagyományra mutat a IV. sírcsoportban az egyes sírok elhelyezkedése is. Mindkét „öreg" családfő bal oldalára temették egyenes leszármazottaikat, míg jobb oldalukra testvéreik, sógoraik kerültek. Csak a legújabb nemzedék temetkezett a sorok végeire az elhalálozás sorrendjében. A kunszigeti nagycsaládi temetkezési rendhez hasonlót találhatunk Erdélyben, 18 vagy a Nagy-Alföldön is. A padmalyos sírt azonban nálunk nem alkalmazzák a gyenge, vizenyős öntéstalaj miatt. Sok érdekes kérdés vár még feldolgozásra ezzel a témakörrel kapcsolatban. Mindezek ennek a vidékünkön első kísérletként jelentkező tanulmánynak szűk keretei közé nem illeszthetők be. Ujabb szigetközi és rábaközi temetők feldolgozásával együtt majd egy nagyobb munkába kívánkoznak. Timaffy László * ' TRADITIONS OF THE JOINT FAMILY IN THE POPULAR BURIAL CUSTOMS OF THE SZIGETKÖZ The geographical units of the Small Hungarian Plain embraced by water, such as the Szigetköz, preserved many ancient traditions. Here we may find the remains of the life of the joint family, a heritage of Finno-Ougrian times, too. Surviving old people remember the „common" life yet, or they had their part in its dissolution. The strict order of life in the joint family left its traces in the burial as well. Although it was dissolved as a social and economic form long ago, the consciousness of the derivation from the common ancestor and the coherence of the family are surviving in the burial rites of many a family in the Szigetköz and the Rábaköz. Cikolasziget is an interesting world of farms on the islands of the Danube. Its inhabitants came from Vajka in the Csallóköz. For more than a century they placed the coffin in a punt and, together with the mourning relatives sitting in punts too, travelled 6—7 km by water in order to bury their dead in the resting place of the old joint family. Since 1892, when they founded a graveyard of their own, they followed the ancient order of burials in it for decades; the plan of the cemetery reveals the gradual dissolution of the ancient customary system in the twenties and thirties of our century. At Kunsziget the joint families occupied different parts of the graveyard, and even to-day the fourth or the fifth generation is buried there, around the ancestor called „the old one". In the group the single graves follow each other in an order corresponding to the respect enjoyed by the dead in the family. Many were left out of the family burial and had a place allotted in the „row". Such are e. g. the son-inlaw who was a servant before marrying a member of the family, or the wife who was a „foundling" before marriage. There are also such who were excluded from the family groups on account of enmities. There were also parsons who did not allow burials otherwere except in the line on principle. Sons- and daughters-in18 ifj. Kós K., Nemzetségi szervezet nyomai a Hunyad-megyei Rákosdon. (1948) Kézirat. K—Kovács L., A kolozsvári hóstátiak temetkezése. (Kolozsvár, 1944) 351. 174
