Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)
Czigány Béla: A vörösőrség Győrött (1919)
Az oktatás az Andrássy úton levő jelenlegi felső kereskedelmi leányiskolában felváltva folytatható." 52 A szálláshelyek időbeni biztosítására nagy szükség volt, mert csakhamar megalakult Győr székhellyel a 2. számú vörösőr ezred. Működésének megkezdését április hó 25-én jelentették be a városi és megyei direktóriumnak. Az ezred parancsnoka Gidófalvi Elemér elvtárs volt, akinek a parancsnoki hivatalát a volt csendőrszárny parancsnokság épületében (Nádorváros, Zrínyi utca) helyezték el. Az ezred két zászlóaljra és egy tartalék zászlóaljra tagozódott. Az I. zászlóalj Toperczer Dezső parancsnoksága alatt Győr város, a II. zászlóalj pedig Boros Lajos parancsnoksága alatt Győr vármegye közbiztonsági szolgálatát látta el. Az első zászlóalj 3 századból alakult. Egy-egy század létszáma 80 vörösőr volt. A győri vörösőrség tehát az irányító hivatal létszáma nélkül 240 vörösőrből állott. Az első század hatásköre a Belváros, Ferencváros, Ferdinándváros és Gyárváros területére, a második századé Üjváros, Sziget és Révfalu területére, a harmadik századé pedig Nádorváros és Szabadhegy területére terjedt ki. A századok négy szakaszra, a szakaszok két rajra oszlottak. Győrött tehát 12 szakasz vagyis 24 raj teljesített szolgálatot. A győri vörösőrség 69 rendőrből, 172 nemzetőrből, 75 megyei nemzetőrből, 12 csendőrből és 12 pénzügyőrből állott. A megyei vörösőrség négy századból állott. Az első két század parancsnoksága Győrött, a harmadiké Győrszentmártonban, a negyediké pedig Téten volt. A megyei vörösőrség egy-egy százada 85 vörösőrből állott, tehát a megye területén 340 vörösőr teljesített szolgálatot. A megyében a századok 4 szakaszra, a szakaszok 2 rajra oszlottak. Az V. kerületi parancsnokság még egy lovas század felállítását is tervbe vette. Nincsen azonban adatunk arra, hogy a terv megvalósult volna. A Győr város közbiztonságának ellátására alakított I. zászlóalj azonban felsőbb utasításra csakhamar kivonult a Duna-vonal Győr megyei védőszakaszának megszállására, azért Győr városban Seidler Endre parancsnoksága alatt a tartalék zászlóalj vette át a város közbiztonsági szolgálatát. A parancsnokság hivatali helyisége a polgári fiúiskolában (ma Nagy Jenő utcai áll. általános iskola) volt. 53 Az elvonult I. zászlóalj elhelyezési körlete Bácsa községre is kiterjedt. A község tanácsa nem örült a beszállásolásnak, mert május hó 5-én jelentésében azt panaszolja, hogy az ott elhelyezett 200 főnyi legénység a különben is rossz lakásviszonyok miatt túlzsúfoltságot okoz a községben. Kérik, hogy a náluk elhelyezett alakulatot helyezzék át a demarkációs vonalhoz közelebb fekvő Kisbajcs és Nagybajcs községekbe. Bácsa község — mint mondják — különben is távol, 6—7 kilométernyire van a demarkációs vonaltól. A bácsai tanács kérését a győri katonai kerületi parancsnokság hadműveleti osztálya nem teljesítette, mert az érdekelt I. zászlóalj parancsnokának jelentése szerint az egész védőszakaszon csak 262 vörösőr van elhelyezve. Ebből Bácsán csak 60 vörösőrt és 19 lovat helyeztek el. A község kiürítését pedig sem taktikai, sem élelmezési szempontból nem javasolja. 54 52 GyÁL Direkt, ir. 1919. máj 2-án kelt 407/fk. I. 919. sz. jelentés. 53 Uo. 562/D. és GyH 1919. ápr. 19. 54 Uo. 683/1919. D. 157