Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Czigány Béla: A vörösőrség Győrött (1919)

párt, a volt csendőrség, határrendőrség, vidéki és községi rendőrség, pénzügyőrség, vasútbiztosító nemzetőrség és a nemzetőrség egy-egy kiküldöttje.

3 A volt rendőrség, csendőrség stb. tagjainak átvétele helytelen, hibás intézkedés volt, mert alkalmat és lehetőséget nyújtott arra, hogy megbízhatatlan, ellenforradalmi elemek beépülhessenek a vörösőrség kötelékébe. Ugyanis a belső ellenforradalmi erők szervezkedése már a forradalom első napjaiban megkezdődött annak ellenére, hogy a burzsoázia a márciusi napokban látszólag nem tanúsított ellenállást. A burzsoáziának ez a magatartása a vezetőket is megtévesztette, mert azt a látszatot keltette, hogy a burzsoázia önként átadta a hatalmat. Az ellenforradalmi erők tevékenysége kezdetben abban nyilvánult meg, hogy igyekeztek mindenütt akadályozni a tanácskormány munkáját és minden legkisebb hibát vagy lehetőséget felhasználtak arra, hogy a maguk embereit bejuttassák azokra a helyekre, ahol a Tanácsköztársaság ellen aknamunkát folytathattak. Az említett átvételi bizottságban a rendelet hibájából többségben voltak a megszüntetett karhatalmi alakulatok megbízottjai. Természetes, hogy ezekbe a bizottságokba is beépültek az ellenforradalmi elemek, akik azután céljaik érdekében kihasználták a rendelet hibáit és igen sok helyen majdnem teljes számmal átvették a régi rendőrség, csendőrség stb tisztikarát a legénységgel együtt.

4 Később a Tanácsköztársaság vezetői felismerték az elkövetett hibákat és arra törekedtek, hogy erélyes intézkedésekkel azokat mihamarább kijavítsák. Azonban a tett intézkedések inkább apró részletekre terjedtek ki az alapvető hibák gyökeres kijavítása helyett. A vörösőrség részletes szervezeti felépítését a Belügyi Népbiztos 1919. évi április hó első napjaiban megjelent 73. számú rendelete tartalmazza. Benne akként intézkedett, hogy az egész ország területét tíz vidéki vörösőr kerületre osztotta. A budapesti vörösőrség szervezése ügyében külön rendeletet adott ki. A kerületek élére ideiglenesen a belügyi népbiztosság egy politikai megbízottat, egy parancsnokot és egy parancsnok helyettest nevezett ki. A vörösőr kerületek dandárokra, minden dandár 2—3 ezredre, az ezredek 2-—5 zászlóaljra, a zászlóaljak 3—6 századra, a századok 3—5 szakaszra és a szakaszok 2—3 rajra tagozódtak. A közlekedés biztonságának védelmére külön egységeket állítottak fel, amelyek gazdasági és fegyelmi ügyekben a vörösőr kerületi parancsnokságoknak voltak alárendelve. Irányításuk és kiképzésük azonban az országos főparancsnokság hatáskörébe tartozott.

5 A vörösőrök ruhája ugyanolyan volt, mint a vöröskatonáké, de megkülönböztetésül vörös karszalagot viseltek rajta fekete színű nyomtatott betűkKel, VÖRÖS-ÖR. A ruházat azonossága alapján Győrött „katonarendőr"-öknek nevezték őket. Illetményük általában azonos volt a vöröskatonákéval, 15 korona napi illeték, naponként 15 korona élelmezési váltság, ellátatlan családtagonként, havi 50 korona családi pótlék. Laktanyán kívüli elhelyezés esetén havi 50 korona lakbér, a magával hozott ruháért napi 2 korona térítmény, 6 havi kifogástalan szolgálat után 200 korona jutalom. A saját állomáshelyen, illetve működési körleten kívüli alkalmazás esetén naponként 10 korona pótdíj volt. Az egységek parancsnokait rendelettel kötelezték arra, hogy beosztottjaik egész148