Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)
Czigány Béla: Adatok a győri sztrájkok történetéhez
f legénysége 76 fő volt, akik hat kapitány parancsnoksága alatt szolgáltak. A kapitányok egymást felváltva egy hétig teljesítettek szolgálatot, mialatt a Zemlin hajócskán laktak. A legénység közül pedig kétórás váltással egy a parton, egy pedig a hajón őrködött. Dicséri a tudósító a hajókon észlelt tisztaságot és rendet, valamint a szolgálat pontos ellátását. A kapitányok közül kettő magyar volt, az egyik Huszár, a másik Eördögh nevű. 1 Nem hiszem tévedünk ha azt állítjuk, hogy mindkettő nagybaj esi vagy gönyüi lehetett. Az sincs kizárva, hogy Eördögh győrújvárosi volt. A személyszállító gőzhajók kikötő helye a Duna-kapunál (ma Sztálin tér) volt. De itt kötöttek ki a gabonát szállító hajók is igen jelentékeny számmal. Ezek miatt a személyszállító gőzhajóknak itt egyre kisebb hely jutott. Le is tették ezek kikötő helyét még 1847-ben a vashámor szomszédságba. 2 Ez a vashámor Városház utca 79. szám alatt volt, (most Rákóczi Ferenc utca) ahol Milánovics János hámoros 1840-ben alapított műhelye 1900 március hó végéig fennállott. 3 A városunk nevét viselő Győr gőzhajóról azt is megtudtuk, hogy az óbudai hajógyárból 1847. augusztus hó 23-án érkezett először Győrbe „s a névrokonságánál fogva városunk által taraczk-durrogások közt fogadtatott tömérdek nép jelenlétében." 4 Ha a nagy lelkesedés és ünnepélyes fogadtatás okait kutatjuk arra kell gondolnunk, hogy városunk lakosságát is megérintette a reformkor szele és győzelmet láthattak abban, hogy az osztrák szabadalmazott Dunagőzhajó Társulat a sok idegen nevű hajója között már magyar nevű hajót is kénytelen volt járatni. Mert ritka volt akkor a magyar nevű hajó! Szomorúan állapította meg a tudósító is, hogy a Dunán „a hatalmas gőzösök s egyéb uri hajók mind idegenek rajta; csak a terehhordó gabonahajók — magyarok!" 5 A mi hajónk, Győr sem volt nagy. Csak 40 lóerős géppel volt felszerelve. Befogadó képesége pedig 50—80 utas és 100—150 mázsa egyéb teher volt. 6 2. Az 1853-tól a nyolcvanas évekig megjelenő Győri Közlöny .1860. szeptember hó 16-án arról tudósít, hogy: „Zsákoló napszámosaink közt anarchia kezd mutatkozni. A napokban ugyanis, egy napszámost megtámadtak társai azért, mert 3 váltó írtért naponkint, munkát mert vállalni. A czivódás eredménye volt, hogy a vállalkozót a munkabért csekélylő társai a Dunába dobták, szerencsére oly helyen, hol a víz sekélysége miatt el nem merülhetett, s így minden nagyobb baj nélkül ugyan; de jót állhat-e valaki, hogy a felbőszült indulat a bosszú eszközeinek megválogatásában jövőre is ily óvatos leend?... A zsákolok s azon munkások, kik folyton emelkedő kereskedésünk körül nélkülözhetetlenek, nálunk már annyira megszaporodtak, hogy egy számra nézve már jelentékeny külön osztályát képezik a közönségnek; azért — mint ezt már a fönebbihez hasonló kihágások tapasztalata miatt néhányszor óhajtók — ez osztályt hatóságilag rendezni s a munkabért szabályozni, bár mennyire látszassék is ez a kenyérkereset szabadságával ellenkezőnek, igenis idején látjuk ..." 1 Hazánk 1848. jan. 18. 2 Uo. 1847. okt. 30. 3 GyK. 1865. júli. 20. és Dunántúli Hílap 1900. aug. 9. 4 Hazánk 1847. aug. 24. 5 Uo. 1847. szept. 28. 6 Uo. aug. 17 és 24. 134