Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Uzsoki András: Szále János magyaróvári festő 1810–1870

6000 forintos alapítvánnyal segíti a szegény napszámosokat és kézműveseket. Ráckevei Mária unokahugára 2000 forintot, Mátyás unokafivérére pedig nemesi levelét és aranyóráját hagyta. A helyi lazarettnek 1000 forintot adományozott, hogy az oda felvett szegények élelmezését megjavítsák. • 1000 forintos alapítvánnyal segélyezte a szegény hivatalnokok özvegyeit. Eduard Swoboda bécsi festő barátjának 1000 forintot adott megemlékezésül. Könyveit, írásait, kéziratait, atyja munkáit, valamint 50 darabból álló festménygyűjteményét a piaristák rendházára hagyta. 400 forintos alapítvánnyal gondoskodott képeinek állandó gondozásáról és tisztításáról. E festménygyűjteményt 1870 május 14-én vette át a rendház rektora az állami hagyatéki megőrzésből. Az átvételi elismervényen és a végrendelet 13. pontjában is Szálé saját festésű képeiként tüntették fel a gyűjteményt.

31 A festmények 1950-ben a mosonmagyaróvári Hansági Múzeumba kerültek, hol ugyanabban az évben és 1955-ben kiállítást rendeztek belőlük. Magáról Szálé Jánosról két jól sikerült képünk van, mindkettőt E. Swoboda festette. Az egyik (ltsz. 55. 81.) finom miniatűr, ovális alakú vízfestmény, testőr egyenruhában ábrázolja a fiatal festőt. (1. kép) A másik (ltsz. 55. 80.), nagyméretű olajfestmény, öreg korában őrizte meg számunkra arcképét. (2. kép) A múzeumban ezenkívül Szálé szüleinek és anyai nagyszüleinek a képei is megvannak, nagyon gyenge alkotások. Nem tartjuk lehetetlennek, hogy ezek Szálé gyermekkori művei. A múzeumban őrzik még a festő egyik ránkmaradt vázlatkönyvét és két ceruzarajzát; az utóbbiakat a Liszt Ferenc Múzeum engedte át, a soproni Scholz gyűjteményből származnak. A vázlatkönyv

32 2., 8., és 28. számozatlan lapján néhány alakos ábrázolás látható, melyek nagyon gyenge tehetségről tanúskodnak. Ez a magyarázata annak, hogy kizárólag, — a már említett családi képeken kívül — csak tájképekkel foglalkozott. Ezeken is lehetőleg kerüli az alakokat, vagy igyekszik jelentéktelen szerephez juttatni őket, de így is észrevenni a darabos, sokszor lomha mozdulatokat. Még ismerünk Szále-rajzokat a Mosonmagyaróvári Állami Levéltárból is: a Szále-Némethszeghy fasciculusban 3 gyermekkori rajz ül. vázlat van.

33 Tájképei általában azokat a vidékeket ábrázolják, ahol üdülni szokott, vagy kirándulásokkal meg tudta közelíteni. Bécs környéke, a Salzkammergut-i tavak és folyóvölgyek vadregényes tájai képezik festményei zömének tárgyát, de 31 Hist. Dom. 243. „Empfangschein. Endesgefertigter hat unter heutigem Tage von P. t. Herrn Franz Mészl, Oberst, des Wieselt). Com. aus der Verlassenschaft weilen d. H. Johann Szálé, laut 13-ten Punct des Testamentes, dem Hause der hierortigen P. P. Piaristen, zur Erhaltung von Szálé selbst gemalten fünfzig, mit Rahmen versehener Bilder (Oelgemälde) in der Summe von Vierhundert Gulden östr. Währ, bestehender, vermachten S'iftungsfond in Namen des ung. altenburger Piaristen Collég'ums erhalten. Das Geld wurde in der allhiesiger Spaarkasse gegen 5 % deponiert. Ung. • Altenburg den 14-ten May 1870. Rudolf Richter Rector Domus". 32 A vázlatkönyv hitelességét igazolja az első lapon a következő bejegyzés: „Post fata Spect, D. Joannes Nep. Szálé Bibliothecae Domus Magyar Óváriensis Scholarum Piarum." 33 A rajzok az iratcsomóban „iskolai rajzok" elnevezésűek. Épület, virág és forrás-építmény a tárgyuk. 103