Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Uzsoki András: Szále János magyaróvári festő 1810–1870

akkori szakkörökben ez a bizonytalanság uralkodott a Szálé kérdéssel kapcsolatban. A Magyar művészet c. összefoglaló munka 1958-ban megjelent 2. kötetében Zádor Anna is a téves forrást használja. Szálé István Jánost Mosón megyeinek mondja, akinek a táj- és arcképfestés egyaránt kedvenc területe volt.

13 Nagy összefoglaló munkákban ilyen kevésbé jelentékeny festőnek az adatai nem lényegesek és nem befolyásolják a mondanivalót. Helytörténeti szempontból azonban nem lehet a kérdés számunkra közömbös. Alapvetést itt már nem tudunk tenni, mert azt 1949-ben megtette Lyka Károly, hiteles magyaróvári adatokra támaszkodva lényegében tisztázta a Szálé kérdést. Megállapította, hogy volt egy magyaróvári Szálé János Ignác és egy losonci Szálé István János, kik mint kortársak Bécsben éltek egy ideig, de később elvált útjuk egymástól.

14 Lyka cikkének megjelenése óta azonban a régi téves adatoknak még mindig van hatásuk. A Szále-irodalom rövid ismertetése után a magyaróvári egykori piaristák História Domus-a és a helytörténeti adatok alapján állítjuk össze ismertetésünket Szálé Jánosról. Lyka Károly alapvetése után nem foglalkozunk a losonci Szálé Istvánnal, mert az ő munkássága nem érintette megyénket. A mosonmagyaróvári 1. sz. r. k. plébániahivatal vonatkozó anyakönyvének

15 tanúsága szerint Szálé János és Némethszeghy Anna fiúgyermekét 1810 április 14-én Nepomuki János Ignác névre keresztelték. Az apa Szálé János (1787— 1856) Mosón megye jegyzője, az anya pedig Németszeghy István alispán leánya volt. 1811 június 16-án Ede József és Ignác Antal nevű iker gyermeküket keresztelték.

16 Az anyakönyv szerint tehát három Szálé testvér volt, közülük a legidősebb János Ignác a festő, a továbbiakban csak vele foglalkozunk. Szálé János tanulmányait I—

VI. osztályig a magyaróvári piarista gimnáziumban végezte, utána Győrött folytatta. 1828-ban megyei Írnokká nevezték ki Magyaróvárott, majd 1831-ben Bécsbe került a magyar testőrséghez,

17 Ott szolgált annak megszűnéséig, az 1848-as szabadságharcig. Bécsi tartózkodása alatt Lyka szerint, valószínűleg magánúton végezhette festészeti tanulmányait.

18 Festményei 1839 és 1844 között, majd 1848-ban jelentek meg az akadémia tárlatain,

19 1840-től 1844-ig a pesti Műegylet kiállításain is szerepeltek.

20 13 Magyar művészet 1800-1945. szerk. Zádor A. (Bp. 1958) 101. 14 Lyka K., MM (1949) 63. 15 A magyaróvári r. k. plébánia 1787—1826-ban kereszteltek anyakönyvének 230. lapján: Dies, Mensis: 14« Aprili 1810 Baptisatus: Joannes Nep. lg. Baptisati Parentes: N. Szálé Joannes I. cottus Mosoniensis Primarius V. Nótárius et N. Némethszeghy Anna Vice-Comitis filia Locus: Óvár 16 Uo. 243. 17 Rappensberger V., A kegyes tanítórendiek vezetése alatt álló magyar-óvári gymnasium története 1739-1894-ig. Klny. (Győr, 1894) 149. 18 Lyka i. m. 63 19 Wurzbach i. m. 20 Szentiványi i. m. 118. 101