Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)
Szőke Béla: Fejezetek Győr koraközépkori történetéből
anyag nem került elő, viszont az ún. Névtelen-falu nagy mennyiségű lelete világosan elárulta egy középkori község ottani létezését. Egyébként Szent Benedek-falva föltételezett helye a Fehérvári út és a Bartók Béla út közötti, víztől távoleső sík területen, éppen ilyen jellege miatt kizárttá teszi, hogy ott kora Árpád-kori település létezhetett volna. Szent Benedek-falva tehát nem az eddig feltételezett helyen feküdt, hanem az egykori ráctemetőtől északkeletre, az ún. Névtelen falu helyén, a vagon-, szesz- és gázgyár területén. Szent Benedek-falva temetője (a régészeti szakirodalomban Üjszállási temető, Homokgödrök, Kavicsbánya, Szeszgyár néven említik) a sírok leletanyagából ítélve kétségkívül már a magyar honfoglalás korában kezdett benépesülni 09 és hosszú ideig maradt használatban úgy, ahogy azt a honfoglalás- és kora Árpád-kori köznépi temetőknél általában tapasztaljuk. 70 A jelentős település kezdetei kétségtelenül a legkorábbi magyar megszállással egyidősek s a X. század elejére tehetők. Eredetileg nem nevezhették Szent Benedek-falvának, mivel a templom, melynek védőszentjéről nevezték így, a legkorábban Géza fejedelem korában, a X. század végén épülhetett. Valószínűnek tartjuk, hogy az eredeti neve Győr volt s ezt a nevet aztán Győr vára őrizte meg. 5. Győr középkori várának rekonstrukcióját Pfannl Jenő, 71 majd Borbíró Virgil és Valló István 72 kimerítően elvégezték, e helyen inkább csak a vár múltjának kérdésével szeretnénk foglalkozni. A magyar Győr várának közvetlen elődjéül az avarkori várat szokták tekinteni, mely viszont az egykori római castrum helyén épült. 7 " Kétségtelen, hogy Arrabona katonai tábora a mai Káptalan-dombon állott. Azonban mindazok az elgondolások, melyek szerint ugyanezen a helyen erős avarkori vár is épült volna, s ezt „rettenetes árok" védte, melyet Nagy Károly csak nehéz ostrom után tudott bevenni, 74 teljesen alaptalanok. Fentebb már részletesen ismertettük Nagy Károly 791. évi hadjáratát, melynek eseményeit Einhardus évkönyvei pontosan feljegyezték a számunkra. Láttuk, hogy Einhardus egyetlen szóval sem tesz említést valamiféle erődítményről, mely a Rába torkolatánál állott volna. Az avar birodalom belső viszonyai valószínűvé teszik, hogy a területén nem épült ki sáncvár rendszer s rámutattunk, hogy az avar ringekről szóló elképzelés a történeti források téves magyarázatán alapszik. A sáncvárak nagyobb mérvű építése a IX. században indult meg, amikor az avar birodalom romjain különböző, egymással hadilábon álló hatalmak osztoztak (pl. Nyitra, Zalavár, Pozsony stb.). A fentiek során láttuk, hogy az északdunántúli avar terület a IX. században a frank és morva politika ütköző terévé vált. A nyugati évkönyvek elég részletesen szólnak a megismétlődő hadjáratokról, az ezekben szereplő várakról azonban sohasem esik szó. E terület korai magyar várai között sincsenek olyanok, melyek nevükben korábbi, avar—szláv vár emlékét őrizték volna meg. Alapos tehát a feltevésünk, amikor azt állítjuk, hogy Győr helyén a IX. században aligha állott sáncvár. Ilyen vár létezését régészetileg sem tudjuk igazolni. 73 A honfoglaló magyarság olyan területről költözött új hazájába, ahol a földvár-építésnek ősi hagyományai voltak, a várépítés technikája tehát aligha lehetett előtte ismeretlen. 76 Történetírásunk általánosan elfogadott véleménye szerint a honfoglalás után a magyar nemzetségfők 94
