Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)
Szőke Béla: Fejezetek Győr koraközépkori történetéből
dések nagy részére megnyugtató feleletet adni s az elmúlt évtizedben erőteljesebben meginduló régészeti, embertani, néprajzi kutatások eredményei sem elégségesek még ahhoz, hogy alapjukra döntő jelentőségű megállapításokat építhessünk. A csapás, melyet a frank hadak 796-ban az avar birodalomra mértek, rendkívül súlyos volt, de nem halálos. Nagy Károly még 803-ban is nagyobb hadjáratot vezetett Avaria ellen s csak ennek befejezése után jelent meg nála Regensburgban az avarok Zotan nevű fejedelme, hogy neki hódoljon. 23 Az avar birodalom széthullását most már semmi sem akadályozhatta meg, romjain új hatalmi alakulatok osztoztak. A DunaTisza közét és Erdélyt a bolgár birodalom kebelezte be, a Kisalföld északi részén a nyitrai fejedelemség, később Moravia részfejedelemsége alakult ki. A Dunántúl nagy része a frank birodalom keleti tartománya, az Ostmark területévé vált, ennek központja idővel Zalaváron terebélyesedett ki. Ez volt a Nyitráról elűzött, frankbarát Pribina, majd Kocel székhelye. A Kisalföldnek a Dunától délre eső része tulajdonképpen sem a zalavári hűbérbirtokhoz, sem pedig Nyitrához, ül. Moraviához nem tartozott, kívülesett ezek tényleges hatósugarán. így válik érthetővé az, hogy amikor 805-ben az avarok Capcan nevű vezére a szlávok folytonos zaklatásai ellen védelmet és külön területet kért népe számára a császártól, Nagy Károly azt a Carnuntum és Sabaria közé eső területen jelölte ki. 24 Ezzel kapcsolatban a következőkre szeretnénk figyelmeztetni olvasónkat : Aligha lehet kétséges, hogy a császárnak e területajándékozással másféle céljai is voltak, mint bántatlanságot biztosítani a nem szívesen látott avarok egy csoportjának. Az említett terület ugyanis ékként választotta el a vele észak s dél felől szomszédos két többékevésbé szláv öntudatú bontakozó hatalmat, útját állva így egy nagyobb tömb kialakulásának. A tudatos politikai megosztás szándéka abból is kitűnik, ahogyan a frank keresztény egyház felosztotta az újonnan meghódított Dunántúlt. Mert míg az északdunántúli avar területet a passaui érsek hatáskörébe utalta, addig a tőle délre, egészen a Dráváig terjedő területet a salzburgi érsekséghez csatolta. 25 Az avar terület néptömegei nyelvileg aligha különbözhettek északi és déli szomszédaiktól — az avar név alatt emlegetett, korábbi különböző népcsoportok — mai ismereteink szerint — a IX. században túlnyomórészt különböző szláv dialektusokat beszéltek, más részüknek a nyelve talán a magyarhoz állt közel. Viselet szempontjából — melyet a régészeti leletekből ismerünk — az avar terület, egyes beszivárgott szórványoktól eltekintve, a magyar honfoglalásig tisztán megőrizte az avar viseletet s ilyen szempontból közelebb állott déli, mint északi szomszédaihoz. A lényeges mozzanat, mely az északdunántúli avar területet két szomszédjától elválasztotta, a másféle, velük ellenséges politikai szemlélet volt. Ezt azonban maga a köznép valószínűleg kevésbé kifejező módon képviselte; e sajátos politikai szemlélet hordozói az uralkodó rétegek voltak. Ezek, ahogy egyes vezéreik, fejedelmeik törökös nevéből látszik, 20 nyelvileg is különböztek a köznéptől s uralmuk nomádos színezetű, kora-feudális jellegű volt. 27 Politikai szemléletük valószínűleg a régi avar ideálok frank igába hajtott hagyományait ápolgatta. 87
