Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)

Uzsoki András: Adatok a dunántúli aranymosás történetéhez

JEGYZETEK 1 Koch S., Magyarország aranyos iszapú vizei. Búvár (1939) 681. 2 Archibald, W., A modern bányászat (Bp. 1914) 31—32. — Wogrinz, A., Vom Beginn der Goldförderung in Kalifornien vor hundert Jaihren. BHM (1953) 219. 3 Archibald, W., i. m. 100^102. « Pilissy—Pálvölgyi—Balázs, A fémelk és az ember. (Bp. 1952) 11. B Linck, G.—

Jung, H., Grundriss der Mineralogie und Pétrographie. (Jena, 1954) 204. 0 Marschan J. W., Das Vorkommen des Waschgoldes in Ungarn, wie am Ural, in Brazilien und in Californien. (Wien, 1855) 28. Hübner J., Allgemeine Geographie aller vier Welt-Theile. (Dresden, 1773) 7, 50. 7 Marschan, J. W., i. m. 208. — Meyer, Konservations-Lexicon. (Leipzig, 1876) VII. 981. 8 Linck, G.-^Jung, H., i. m. 204. — Schulze, E., Gold (Leipzig, 17940) 14. — Sieber, E., Zur Geschichte des erzgebirgischen Bergbaues. (Halle, 1954) 8. — Edvi I. A., A férnék szerepe az iparmûvészetben. Megtalálható Ráth Gy., Az iparművészet könyve. III. (Bp. 1912) 5. 9 Meyer, i. m. 10 Quiring, H., Die Anfänge der Metallverwendung und des Erzbergbaus in Mitteleuropa. ZBHSDR (1941) 184. — Das Gold im Altertum. FuF (1942) 57. — Franz, L., Vorgeschichtliches Leben in den Alpen. (Wien, 1929) 90—9,3. — Brunner, O., Aus der Geschichte des Goldbergbaus in Hohen-Tauern. ZDA (1940) 143—144. — Keislinger, A., Das Tauemgold. ZDA (1940) 137. 11 Quiring, H., i. m. — Hásek, I., Pocatky zpracovami zlata v praveku Cech a Moravy. (Praha, 1954) Ősrégészeti szemináriumi dolgozat kivonata. — Grimm I., Die Lagerstätten der nutzbaren Mineralien. (Prag, 1869) 31. 12 Aranykotrások Európában. (BKL (1907) II. 689. — Lts., Maczedonia, Európa arany országa. BKL (1906) I. 369—371. 13 Az erdélyi aranymosásnak nagyon gazdag szakirodalma van. Helyszűke miatt csak a fontosabb cikkeket és műveket közlöm : Rákóczy S., Magyarország aranyos iszapú vizei. BiKL (1902) II. 1—29. — A bányászat múltja a magyar birodalom földjén. BKL (1910) I. 628, 657-^658. — Téglás G., Hunyadvármegye története. I. (Bp. 1902) 22, 165, 174. — A rómaiak aranybányászata Boiczán és Budán, Hunyad megyében. Arch. SÉrt. (1884) 144. — Az erdélyi aranybányászat legrégibb történeti vonatkozásai. BKL (1899) 2—4. — Ortvay T., Temesvármegye és Temesvár város története. Őskor. I. (Pozsony, 1896) 338. — Gaál L, A Sztrigy völgyének aranytartalmú negyedkori képződményei. BKL (1909) I. 746—756. — Cserni B., A rómaiak aranybányászata Dáciában. Különlenyomat. (Gyulafehérvár, 1905) 8, 12. — Hunfalvy J., A magyar birodalom természeti viszonyainaik leírása. 111. (Pest, 1865) 85—87. — Kőváry L., Erdély statisztikája. I. (Kolozsvár, 1847) 89—90. 14 A dunamenti aranymosásról a legjobb összefoglaló munkák : Baranyai J., A csallóközi aranymosás. (Komárom, 1911.) — Khin A., Az aranyá19