Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)
Uzsoki András: Adatok a dunántúli aranymosás történetéhez
dalomlevél, melyet 1776-ban Mária Terézia adott a muraközi aranymosóknak. 10 Ez a levél lényegében az 1749. évi hasonló rendelkezés megújítása és 1821-ig érvényes volt. 17 A muraköziek Barcstól a Mura és a Dráva felső folyásáig végigbarangolták a folyópartot. 18 Elvétve még napjainkban is találkozunk Muraközben aranymosókkal. A dunántúli folyók arany tartalmának eredete A földtani kutatások arról számolnak be, hogy a dunántúli folyók arany tartalmának legfontosabb forrása az Alpok. Kisebb mértékben a Fichtel-hegység, a Cseherdő, a Cseh-Morva dombvidék és Szlovákia, honnan több dunai mellékfolyó és patak szállítja az anyafolyamba. A Mura aranya az Alacsony-Tauernből, a Dráváé pedig a Magas-Tauernből származik. A Dunát_ vizsgálva azt látjuk, hogy a szigetközi és a csallóközi szakaszon legkisebb a folyam esése, ezért az aranyszemeket is itt rakja le. 19 A dunai mosott arany finomsága átlag 93,76%, 20 újabb adatok szerint 95%, 21 a muraközié 92,59 ü / 0 . 22 A Kárpátmedencében sehol másutt nincsen ilyen finom arany. Néhány erdélyi és liptói aranyérc lelőhelyé hasonló finomságú ugyan, de ez oly ritka és csekély mennyiségű, hogy nem jöhet számításba. Az erdélyi arany átlagos finomsága 76% körül mozog, karátban kifejezve átlag 17—20 karát. 28 Az erdélyi arany mintegy 25% ezüstöt tartalmaz és halvány sárga színe van. A színaranytól már az ókori népek is megkülönböztették és elektronnak nevezték. Néprajzi és történeti adatok A dunamenti aranymosás történetének kutatásához a legbiztosabb néprajzi adatokból indulunk ki és a történelemben visszafelé haladva igyekszünk megkeresni a legrégibb nyomokat. A szigetközi lakosság körében még élénken él az aranymosás emléke, hisz néhány egykori aranymosó, vagy ahogy itt nevezik, aranyász még ma is él. A dunamenti aranymosás megszűnésének az volt az oka, hogy az 1890-es években szabályozták a folyamot, így a víz gyorsabb folyása miatt az aranyszemek nem rakódtak le. Majdnem valamennyi szigetközi — dunamenti — községben volt aranyász, de közöttük Ásvány község aranyászai voltak a leghíresebbek. Számos népdal és mondás őrzi az aranyászok emlékét. 24 Halászi község határában egy régi népmese szerint az ,,Aranyosi lapos" dűlőn hajdan vár volt és faiai alatt kanyargott a Duna, melyben a várúr szolgái aranyat mostak. 25 Az ásványi aranymosás 26 emlékét őrző népmondát Tompa Mihály „Ásvány" c. költeményében dolgozta fel. Számos hely- és dűlőnév is őrzi az egykori aranymosás emlékét. Mosonmagyaróvár mellett a Mosoni-Duna egyik félszigetét ,,Aranyossziget"-nek nevezik, a mosoni városrészben pedig Aranyossziget utca elnevezéssel találkozunk. Népi értelmezés szerint ,,a magyar Mosony a hajdani nagy aranymosásokra utal", 27 ez azonban nyelvészetileg helytelen következtetés. Csallóközben is számos név és monda utal az aranymosásra. 28 A dunamenti aranymosás a 19. században még virágzott. 29 Schwartner zo a 19. század elején, Windisch u pedig a 18. század végén említi 75
