Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)

Jenei Ferenc: A múzeumépület története

Apátúr-ház ebédlőjébe, ma a múzeum dísztermébe lépünk. Sajgó Benedek főapát valóban pompás refectoriumot, ebédlőtermet építtetett rezidenciája számára. A termet a p|aci épületrész középrészén, a zárt erkély mögött helyezték el. Falait műmárvány borítja, mennyezetét freskók díszítik. A freskók mestere Schaller István győri származású festőművész. A magyar művészettörténeti irodalom csak az utóbbi negyedszázadban foglalkozott érdeme szerint ezzel a jelentős, működésével elsősorban Győrhöz és Sopronhoz kapcsolódó mesterrel. Csatkai Endre alapvetése után Garas Klára kereste meg helyét a 18. századi barokk festészet történetében.

8 Valószínűleg 1708-ban született Győrött. A bécsi akadémián tanult. 1741-ben még Bécsben említik, de ugyanebben az évben már Győrött adózik. Az 1741—43. évi adólajstromok szerint évi 4 forint adót fizetett.

9 Két évtizeden át élt Győrött, míg végül 1760-ban Sopronban telepedett le, ahol 1779-ben halt meg. Garas Klára nyomán az ő munkájának kell elfogadnunk — az eddig Dorfmaisternek tulajdonított — győri Orsolya templom freskóit és a Magyar Ispita templom Szent Erzsébet oltárképét is, valamint ma a múzeumban őrzött Szent Angela oltárképet. Az Apátúr-házban lévő freskók már kiforrott művészetének alkotásai. A középső nagy freskón olvasható felirat szerint 1756-ban készültek. (St. Schaller P. Anno 1756.) Tárgyuk szerint három csoportba oszthatók. A három nagy freskó az Egyházról beszél. A középső az Egyház diadalát ábrázolja. A bejárati ajtónál levő kisebb kép a tévtanokon diadalmaskodó Egyház allegóriája. A harmadik kép tárgya az angyali üdvözlet. A belső boltozatcikkelyekben levő képek a magyar kereszténység első éveibe vezetnek. Az első a magyarság megkeresztelkedését, a második a koronát küldő Szilveszter pápa álmát, a harmadik a koronát István királynak átadó Asztrik apátot, végül az utolsó Imre herceg pannonhalmi látogatását mutatja be. A zárt erkély és a két ablakköz képei a szerzetesélet szabályait ábrázolják allegorikusán.

10 A pompás ebédlőterem képeit remekmívű stukkók keretezik. III. 1743-ban Győr város szabad királyi rangra emelkedett és a város magisztrátusa sietett mindazokat a jogokat és kiváltságokat elismerni, melyektől az Apátúr-házat 1727-ben a székeskáptalan megfosztotta. A régi okmányok hallgatnak is az ősi házról, míg 1786-ban II. József császár a többi szerzetesrenddel a bencéseket is fel nem oszlatta. A császár az épületet katonai célokra rendelte ; előbb kaszárnyának akarták felhasználni, de végül is katonai árvaházat helyeztek el benne.

11 A bencés rend visszaállítása után, 1802-ben újra a rend tulajdonába került, azonban királyi parancsra 1816-ban átadták papnevelő intézet céljaira a győri székeskáptalannak.

12 De annak a szükséges átalakításokra nem volt pénze, ezért mint bérházat értékesítették. Simor János püspök végre 1857 végén itt helyezte el a kisszemináriumot. 1910-ben a tanítóképző internátusa és a középiskolások tápintézete kapott benne otthont.

13 1948 őszén az épületben helyezték el a győri múzeumot. Az épület történetének érdekes epizódja az 1809. évi francia megszállás. Ekkor e házat vette igénybe Napoleon győri kormányzója, Narbonne hadosztálytábornok és a Győrt ostromló francia seregek parancs50