Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)
Jenei Ferenc: A múzeumépület története
IL Sajgó Benedek főapát Apátúr-háza legszebb alkotása a barokk Győr építészetének. Az 1740—1760-as években egymásután épülő pompás barokk házak között időrendben is egyike a legelsőknek. Építésze nemcsak hatalmas méreteivel kapott elsőrendű feladatot, hanem az épület helyének jelentőségével is. A Piac északkeleti sarkán, az akkor még földszintes városháza, de a már kétemeletes Gindl-ház között kellett a pannonhalmi főapátoknak a magyar egyházi és társadalmi életben betöltött szerepéhez méltó otthont teremtenie. A Piac (ma Széchenyi tér) akkor már azonos méretű volt a mai térrel. Délen a jezsuiták kollégiuma, temploma és gimnáziuma határolta, keleten a várőrség kaszárnyájának hihetően dísztelen épülete. Az északi és nyugati oldal kétemeletes házai csak későbben épültek. A nyugati szomszéd Gindl-ház a Í7. századvég polgári építészetének sajátosan rideg alkotása mellett kellett a barokk polgári építészet fejlődésének egy újabb, pompázatos megoldásokat kereső szakasza szerint az Apátúr-házat megalkotni. Kétségtélen az, hogy az új Apátúr-ház nem alapjaiból épült újjá, részleteiben megtalálhatjuk benne a Beccaria, a Semberger, a Baranyai féle házak falait, azonban a házat újjáépítő mester a régi részleteket tervében egybehangolta, az új használati célnak megfelelően illesztette tervébe. Maga az építkezés több éven át tartott, 1741—42-ben a Piacra néző, a főapáti lakosztályt magában foglaló rész készült el. Természetesen ezt a részt a legnagyobb pompával képezték ki. A térre néző homlokzat középtengelyébe a kaput és felette a 17—18. században annyira kedvelt zárt erkélyt helyezték. A kihajló kapuíven, a zárókő helyén kiugró és a kapuív melletti virágdíszes oszlopon pihenő konzolokra helyezett kőlapra épült az erkély. Ez nem tölti ki teljesen a kőlapot, melynek sarkain díszes urnákat helyeztek el. Az ablakok felett a virágdíszt tört íves vonalú szemöldökpárkány védi. Az ablakok alatt középen a bencés rend címere. Az erkély jobboldalán kagylódíszes fülkében a rendalapító Szent Benedek, a baloldalon a magyar rendet alapító Első István király szobra. A részleteiben gazdagon kiképzett, de nagy művészettel egybehangolt erkélyt a homlokzat két középső ablaka mellett elhelyezett lizena és az azokon nyugvó nagyméretű timpanon foglalja egybe. Az erkély jobb- és baloldalán, az emeleten 3—3 ablak felett az erkélyéhez hasonló szemöldökpárkány. Az ablakokat lizenák fogják közre. A barokk pompájával ékes piaci homlokzathoz csatlakoznak a Szent László közi és Stelcer Lajos utcai szárnyak. Ezek kialakítását is minden ízükben művészi ízlés dicséri. Az egyszerűen kiképzett kő ke* rétbe foglalt, apácarácsos földszinti ablakok felett az emeleten szemöldökpárkányos — a Szent László utcai részen pedig remekművű kosaras ráccsal" ellátott — ablakok sorakoznak. A Szent László közi szárny sarkán, az egykor földszintes ház helyén ismét zárt erkélyt láthatunk. A középső konzolon évszám: 1638. Ezek a konzolok az 1741—42. évi építkezéskor kerültek nyilván a Beccaria házak egyikéről ide, bizonyítékául annak, hogy az emeletes Beccaria házakon már volt zárt erkély. A hatalmas, a régi kapuszárnyakkal ékes kapunyíláson belépve az egykor árkádos udvarra érünk, majd a tágas barokk lépcsőházon át az 48
