Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)
Czigány Béla: Győr műemlékvédelmének történeti vázlata
lat fokozott lendülettel kezdte meg a köztulajdonba vett lakóházak helyreállítását. Munkáját nem a tőkés, hasznothajtó üzleti érdek irányítja, hanem a dolgozók közösségének érdeke. Fokozottan ügyelnek arra, hogy a helyreállított lakóházak dolgozóink igényeinek, kényelmének minél célszerűbben megfeleljenek. A műemlék lakóházak művészi és műemléki értékeit pedig még jelentős anyagi áldozatok árán is biztosítják. Az ingatlankezelő vállalat, a műemléki bizottság és a tervező iroda jó együttműködése alapján születőben van a Köztársaság tér, Alkotmány utca és Széchenyi tér szép új városképe. Itt és a város különböző részein folyó munkálatok során több műemlék lakóházat állítottak helyre. Az utóbbi három év alatt a Köztársaság tér, Alkotmány utca, Kazinczy utca, Kovács Pál utca, Rákóczi Ferenc utca, Szabadsajtó utca, Sarlóköz, Halköz és a Jedlik Ányos utcákban húsz műemlék, vagy műemlék jellegű lakóház helyreállítását fejezték be 5 529 420 forint költséggel. 24 Elkészült a Szakszervezetek Székháza (volt Lloyd) elrontott homlokzatának a városképnek megfelelő átalakítása is. Az 1959. évben az ingatlankezelő vállalat tovább folytatja munkáját. Újabb tíz műemlék, vagy műemlék jellegű lakóház helyreállítását vették tervbe. Az ehhez szükséges összeg 3 281 600 forint. 25 A tervezett munkák közül kiemelkedik a Liszt Ferenc utca 20. számú lakóház (közismerten Józsa ház) helyreállítása, melyre 1 200 000 forintot fordítanak. Az 1958. évben megkezdték Uzsoki András múzeumigazgató irányítása mellett a múzeum épületének teljes belső műemléki restaurálását is. A munkálatokat több mint félmilliós költséggel a most folyó évben fejezik be. A jelentős összeget a művelődésügyi minisztérium múzeumi osztálya biztosította. Az 1960. évben pedig tor kerül az épület teljes külső restaurálására is. A múlt és jelen rövid áttekintése csak nagyon v ázlat os lehet. A kérdés kidolgozása még a jövő feladata. De talán a nyújtottakkal is érzékeltetni tudom azt a fejlődést, amelyen városunk műemlékvédelme az elmúlt közel egy évszázad alatt átment. Nap nap után láthatjuk, hogy városunk múltban elrontott képe, a 13/1949. számú törvényerejű rendelet szellemében miként szépül. Az elmúlt tizenhárom év pedig igazolja, hogy Rados Jenőnek ma is korszerű, helyes városrendezési és műemlékvédelmi elgondolásai csak a szocializmus építésében válhatnak valósággá. És ha a jövőt tekintjük, az eddig elért eredményeket is túlhaladó lehetőségek ígérkeznek. Czigány Béla 156
