Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)

Czigány Béla: Győr műemlékvédelmének történeti vázlata

GYŐR MŰEMLÉKVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETI VÁZLATA A Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a múzeumok és műemlékekről kiadott 13/1949. számú törvényerejű rendeletének nyomán Győrött 53 műemlék, 129 műemlék jellegű és 131 városképi jellegű lakóházat, építményt, egyházi célokat szolgáló épületet és szobrot vettek nyilvántartásba.

1 Az alábbiakban arról szeretnék szerény és távolról sem teljes képet nyújtani, hogy városunknak ezzel a felbecsülhetetlen művészeti és anyagi vagyonával miként gazdálkodtak a múltban és jelenben. 1. A múlt század első felében, a romantika múlt felé fordulásában jelölhetjük meg a műemlékek iránti érdeklődés kezdetét.

2 Hatására országszerte jelentős műemlék-helyreálítási munkák indultak meg főleg egyházi épületeken. A múltból táplálkozó korízlés erősebb hatásúnak bizonyult, mint a történeti hűségre törekvés. így a tudományosan kiválogatott stílusmotívumok alkalmazásával szinte uniformizálták helyreállított műemlékeinket.

3 Városunkban akkor volt érezhető a hatása, amikor a Székesegyház Szenháromság-kápolnájának (Héderváry-kápolna) belsejét aradi Lippert József műépítész 1861-ben helyreállította.

4 A romantikus szemlélet rövid idejét követő eklekticizmus

5 stílusfelélesztő hatása idején került sor 1908-ban a székesegyház apszisának külső restaurálására, „tudományosan feldolgozott szabványok szerint".

6 A restauráló munkáról Somogyi Antal így ír : „az eddig épségben hagyott északi apsist a restaurátorok' az új féloszlopos tagolással és a felmagasítással nagyrészt kivetkőztették eredeti formájából ahelyett, hogy a két új apszist is a meglévő réginek szellemében igyekeztek volna megoldani".

7 Az eklekticizmus szelleme a kapitalizmus kifejlődésének korszakában, a Ferenc József-i kor un. békés éveiben érvényesült. Nagyszabású építkezések, városrendezések következtek,

8 melynek velejárója volt az útban álló műemlékek lerombolása is. A meggazdagodott polgárság terjeszkedését gátolták a még fennálló várfal maradványai régi épületeivel. A fellendült gabonakereskedelemnek vasútvonalra volt szüksége a Duna parton, hogy a hajókon érkező gabonát mielőbb vasúton szállíthassák nyugat felé. De ott állt még a mai Gabonatárháztól a Gorkij utcáig húzódó Szentdombi bástya (a rajta levő ház tulajdonosa után Zánthó bástya), mint a régi várfal egyik utolsó emléke. Mi sem volt természetesebb mint az, hogy a város tanácsa a várfalak lebontásával juttatott helyet az új dunaparti ; szárnyvonalnak. Ebben az ügyben a közgyűlés gyorsan határozott. A Győri Közlöny 1887. szeptember hó 1-én így tudósított a hatá151