Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)

Lengyel Alfréd: Jobbágysors Győr megyében a felszabadító hadjáratok idején (1683–1699)

két kompánia pedig a stábbal együtt a belső városba, Űj-városba és győri Szigetbe. Mindazonáltal a nemesség és a város (az hogy maguk bírái, s hogy ne kedvezne ember maga magának !) csak fel kiáltottak ez ellen s különbet végeztek. Ám ítéljen . . . proportionate lett-e az ő Kegyelmük cselekedete, hogy a város és nemesség egy harmadrész kompániánál többel ne tartozzék. — Kérem Kegyelmeteket, jól meg gondolja, mit műveljen, mert mások is betekintenek ebbe, mi sem hagyjuk könnyen a dolgot. Ne rontsuk ennyire a szegénységet, aki eddig is a terhet viselte és a város csak szemmel nézte. — Nem acceptálta a város ? a mi neki könnyebb, azt választotta ? No mi sem acceptaljuk, amit jószágunkra toltak ő kegyelmék, ... mi is vagyunk olyan emberek, mint ők, mind az országnál, mind pedig Ő Felségénél !.. . Kérem azért Kegyelmeteket, igazság szerént, minden kímélés, minden személy válogatás nélkül,... mind az urak jószágára, mind a nemességre, mind pedig a városra úgy vesse és úgy rendelje a terhet, tartassék meg a Regula : Aequalis divisio non conturbat fratres !"

32 Hogy a közbenjárásnak volt-e valami komolyabb eredménye, arról nem szólnak az egykorú feljegyzések, de bizonyosra vehető, hogy a jobbágy ember legkevésbé érezhette annak kedvező kihatását. A rendi kereteken felépült és hasonló szellemben vezetett megye • e korszakban csak végső szükség esetén kelt a nép védelmére. A nemesség anyagi érdekei fölött ébren őrködött s ha burkoltan is, de gyakran segédkezet nyújtott a földesúri kizsákmányolás különféle módszereinek alkalmazásánál. Amikor a hadi helyzet szerencsés alakulása folytán a fegyverben állók létszám-csökkentése az élelmiszerárak süllyedését idézte elő, a kenyér és bor is természetszerűleg olcsóbb lett. A rendiség sürgetésére ekkor sietve léptetett életbe pl. a megye olyan értelmű határozatot, hogy a szőlős gazdák munkásaiknak 25 pénznél többet egy napszámban ne fizessenek, ételt pedig egyáltalában semmit se adjanak.

33 A szegény nép szenvedéseit, nyomorát csupán egy tényező enyhítette s ez maga a természet volt, amely csodálatos módon, bőséges terméssel nyújtott évenkint kárpótlást a sok megpróbáltatások közt. Emellett a halakkal telt folyók és a vadakban bővelkedő erdőségek is sok lehetőséget nyújtottak a mindennapi élelem biztosítására. Az éhhalál ez években ritkán is szedte áldoztait, a népesség nagyarányú ritkulása a háborús cselekményeknek, valamint a katonák és gonosztevők által elkövetett gyakori bűntényeknek volt a következménye. Buda várának visszavétele után ugyan már távolabb folytak a csatározások a megye területétől, de a felszabadító háborúnak ezzel csak az első fejezete zárult le. Az ország többi részének a töröktől való megtisztításához még mindig igen sok katona kellett s ezek fölvonulási útja változatlanul Győr megyén keresztül vezetett. A lakosság könyörgésére ezért, sok huza-vona után, bizonyos engedményeket tett az uralkodó. A legfelsőbb rendelkezés részleteit a nádor közölte, aki levelében felsorolta, hogy milyen vonatkozásokban hajlandó az anyagilag megrendült néprétegek terhein könnyíteni.

34 Eszerint a császár elengedte a legközelebb esedékessé váló, katonatartási portio-nak a felét, elrendelte a német zsoldosok által okozott károk megtérítését és megparancsolta, hogy a természetbeni élelemért, abrakért esetenkint 2—2 garast fizessenek az átvonuló katonák. Lényegében nem sokat ért az összes engedmény, de az elmúlt észten« 10 Évkönyv 145