Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)

Kozák Károly: A győri múzeum legrégibb kézi tűzvegyverei

zetű kézi lőfegyverek megjelenése után is használják még a régi fanyelű és vasnyelű szakállas puskákat. Orsz. Tört. Múzeum Győri Múzeum Sárospatak 53. 911. 56. 3876. 55. 3606. I. t. 2. II. t. 1. ii. t. 2. ii. t. 4. il. t. 5. II. t. 6. II. t. 3. A puska hossza mm-ben 880 840 1535 1020 610 585 45^ 550 1035 602 A csőtorkolat és gyújtónyílás íközti távolság 760 Kb. 470 820 780 24 400 28 410 315 415 975 405 • A csőüreg átmérője mm-ben 30 25 25 780 24 400 28 25 30 24 18 26 [ A csőtorkolat külső átmérője mm-ben — fent old. 50 52 45 — 37 50 1 A gyújtónyílás helye íent közép jobb old. fent old. fent old. fent old. fent old. fent közép fent kissé old. jobb old. fent. old. i A kettős vájatok közti távolság mm-ben — — 118 133 137 140 — 705 — Kb. 130 — 1 A keményfa talp hossza mim-ben 840 — 697 725 690 705 900 694 — A talp aljától a cső tetejéig mért magasság — 252 240 J 220 ! 240 195 Kb. 230 — |! A győri múzeum átalakított szakállas puskái vizsgálatánál megállapíthattuk, hogy azok között megtalálható az eddig ismert három nagy csoport, a fanyelű, vasnyelű és az ágyazatba erősíthető szakállasok, melyek a magyarországi kézi tűzfegyverek fejlődésének főbb állomásait jelzik. Ezeket a fegyvereket a XV. század közepe és a XVI. század második fele között eltelt időben készíthették, majd rongálódott állapotuk, esetleg egyéb, általunk ismeretlen okok miatt, később, valószínűleg a XVII. században várpuskává alakították,. Kozák Károly in