Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)

Szent István király tiszteletét őrző egyházi műemlékeink Székesfehérvárott. kisdeddel karjaiban azon alakban jelenik meg, mint régi pénze­inken a Patrona Hungáriáé. 22 ) A szt. királyt, a fehérvári Boldog­asszony templom mintáját, liturgikus szerelvényeinket égi szelle­mek környezik. Bár az alakok némileg merevek, de a színezés, beállítás előkelően finom, barokkos pompájú. Színpadias hatása ellenére is nyugodt, felemelő. Képünk alsó jobb sarkában a szerző signaturája: »Vin. Fischer P. MDCCLXXV.« kétségkívül igazolja a festmény eredetét. 23 ) Már a régebbi, a kép történetére vonat­kozó források megemlítik, hogy ugyanazon szerzőtől származó, ugyanezen motivumú kisebb kép díszíti a budai kir. palota szt. Zsigmond kápolnáját és hogy e képet Mária Terézia festtette a fenti szt. Jobb kápolna egyik mellékoltár képéül. 24 ) Fischer némi módosításokkal készült utóbbi műve ma székesfehérvár­egyházmegye egyik híres búcsújáró templomában, a máriaremetei templom szentélyében függ, királyi adományozás alapján. 25 ) A székesfehérvári székesegyház főoltárképe a templom leg­szebb ékessége. Legutolsó restaurációja után ismét eredeti szép­ségében pompázik; az esti világítás is úgy van beállítva, hogy Fischer műemléke plasztikusan emelkedjék ki környezetéből. A keretezés stílszerűségéről már szólottunk. Az oltár-hátépítmény, szobraival, domborműveivel, a feketemárvány és aranyos képkeret, a csúcsán világító, gondviselést szimbolizáló isteni szem, fölötte az oltárhátvédet befejező, tympanonos záródású vörösmárvány mezőben a szent keresztet és Szűz Mária mongrammját égbe ragadó, felhőkön úszó angyalok a kép festette jelenetet még­inkább kidomborítják, megszentelik és égi magasságokba emelik, hogy szívünkbe vésődjék a barokk magyar vallásos eszmény: a Gondviselés az ég szépségeitől lenyűgözött történelmi nagyjaink által rég kijelölte útjainkat. Ezekre az utakra a legragyogóbb fényt árpádházi szentjeink szelleme sugározza. Öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy mint e magas szellemiség képviselőit, néhány hazai nevezetesebb templomunkban mindmáig megőrizhettük királyi szentjeink drága ereklyéit. Mária Terézia királynőnk jóságából Székesfehérvárnak a legdrágább jutott belőlük: szt. István király koponyacsontja, az a drága ereklye, melynek árnyékában születtek meg az ország­szervező király évezredre szóló bölcs tervei, gondolatai. Meg­értjük annak az ájtatos magyar, fehérvári éneknek 26 ) lelkesedését és sóhaját, melyet őseink a szent ereklyének városunkba való behozatalakor, 1778. március 29-én és április 2-án az ünnepi menetben énekeltek: »Üdvözlégy óh szentséges Fő Gyémántnál, gyöngynél drágább kő Oltalmazd, őrizd, tartsd Királyunkat s javainkat Városunkat, országunkat.« 27 ) 61

Next

/
Thumbnails
Contents