Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)

jából hazatérve „Florenci tájkép" című festményét ajánlotta föl Az 1932 kiállításból a „Nádor csatorna" с képe, mint állami letét került a múzeumba. A művész rokonsága hagyatékából a következő tárgyakat adomáVálasztmányi ülés. Tavaszi választmányi ülését az egyesület április 11-én tartotta gróf Széchenyi Viktor elnöklete mellett. Jelen voltak Dr. Havranek József alispán, Dr. Képes János, Dr. Berzsenyi Zoltán, Csikós Andor, Dr. Qoschi Péter, Joachim József, Dr. Korniss Elemér, Majláthy Lipót, Dr. Mészöly József, Polczer Gyula, Dr. Polgár Iván, Rauscher Béla. Az Egyesület üdvözölte Dr. Csitáry O. Emil polgármestert magas kitüntetése alkalmából. A titkár jelentése kapcsán megemlékezett az elhunyt tagokról Korniss Boldizsárról és Wertheim Pálról. Új tagokul felvétettek Görhely István kereskedő, Kálmán Sándor bizt. vezér titkár, Kiss Dezső mérnök, Dr. Kristóf László vár. orvos, Dr. Kovács Géza tb. vár. főjegyző, Miller József prelátuskanonok, Dr. Vaskuti Sándor vár. főállatorvos. Az igazgató jelentésében a folyó ügyekről számolt be. A múzeum a Fiáth-féle letétet a letéteményezők kérésére az Orsz. Hadtört. Múzeumnak adta át. Kiss Mihály győri lakos a Szent István évre való tekintettel városunknak engedte át az innen elkerült u. n. vastuskót, a XVIII—XIX. századi fehérvári iparos élet egyik régi emlékét. A bazilika alapfalaiból a régebbi ásatások során előkerült római faragványos és feliratos kövek, melyek a püspöki kertben az idő viszontagságainak kitéve pusztulásnak indultak, a megyéspüspök intézkedésére a múzeumba kerülnek, míg a múzeum egyházművészeti anyagának egy részét a létesülő egyházművészeti múzeumnak engedi majd át letétként. A táci nyozta: Téli tájkép a Sárrétről, Tájkép naplementével, Önarckép, a művész három oklevele, két festékes ka' zetta, ecsetek, kenőkés, zsebkés és zsebóra. romok konzerválására a múzeum. a Műemlékek Orsz. Bizottságától 100O P-t kért, mert a közelgő budapesti archeológiai világkongresszusra nem szabad pusztulásnak engedni a pannóniai római kornak ezt a fontos maradványát. A múzeum munkálatai közül kiemelkednek Volly István és Dormúth Árpád folklore-kutatásai, melyek folyamán fonográf-hengerre vettek fel több érdekes népi egyházi éneket és ma már kiveszett egyházi népszokást, mint a fehérvári bölcsőskét és Három-király járást ; a most dívó bethlehem-járásből is sikerült egy-két érdekesebb jelenetet megörökíteni. — Múzeumi gyűjteményeink ötvös munkáit Kőszeghy Elemér Nemz. Múzeum igazgatója átvizsgálta és fehérvári ötvös munkáinkra nézve fontos adatokat tárt fel. Végül a közgyűlést készítette elő a választmány. Időpontjául ápr. 21-ét, illetőleg határozatképtelenség esetén 28-át állapította meg. Közgyűlés: Egyesületünk a lefolyt 1937 évi közgyűlését 1938 ápr. 28-án tartotta meg gróf Széchenyi Viktor elnöklete mellett. A titkári jelentést Dormúth Árpád olvasta fel megemlékezvén benne a múzeum szerepéről a Szent István emlékév előkészítésében. A jelentés e részét jelen számunk közli. Majd kegyeletes szavakkal emlékezett meg Juhász József munkatársnak, Magdics István volt elnök és több tag elhunytáról. — Ezután Marosi Arnold vázolta a múzeum 1937 évi működését, az építkezés befejezéséről, a múzeum átrendezéséről, a képtár és a néprajzi tár megnyitásáról, a HIVATALOS TUDÓSÍTÁSOK. 45