Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)

Káthy István. minap megjelent művészettörténelmi munka a következő rövid jellemzést adja főoltárunkról: „F. A. Hillebrandt, a bécsi udvari főépítész oltárában kettőnként összefogott hatalmas oszlopaival,, vízszintes egyenes vonalú párkányzataival, nyugodt kialakítású oszlopszékeivel a klasszicizmus felé irányuló formalehiggadás útját jelölte ki. Példája a következő évtizedek számos alkotásán éreztette hatását."

13

) Oltárunk alsó része koporsó alakú, fekete műmárványból készült, aranyos levélfüzérekkel díszített épímény. Sárgás erezetű fehér predelláin hat, tűzben aranyozott bronz gyertyatartó ékeskedik. A fehér alapú, erősen kékeres felső építmény sárgásán erezett fehér oszlopai közt nyílik a XVIII. századvég szabadságos művészi elgondolásának szüleménye: a forgatható tabernákulum. Az egyház ma már szigorúan tiltja az eféle szerkezetnek alkalmazását, a régieket, tekintettel arra, hogy azok rendszerint művészies alkatúak, azonban megtűri. Tényleg, tabernakulumunk üregesen kivájt és tűzben aranyozott lemezekkel fedett ajtaja ékessé teszi az oltárt, az aranyos és márványos környezet központjává. Tabernakulumunk ragyogó üregében ünnepélyes alkalommal a klasszicizmus és biedermajer korának nagynevű magyar ötvös mestere, Szentpétery József készítette feszület díszlik. A 247 és fél lat súlyú, 3 baluszteres gömbös talpán leveles és virágcsokros, hármaskaréjú keresztág végződésein pedig barokkleveles, kagylós, rácsos díszítésű ezüst feszület, mely Barkóczy László br. szfehérvári püspök megrendelésére 1847-ben készült, a magyar ötvösművészet remekei közé tartozik.

14

) Az oltárszekrény magas, kékes márvány tetején az evangéliumos könyv s rajta Isten Bárányának formás szobra nyugszik; sajnos a gyertyatartók mögött térdeplő angyalok nehézkesek, kidolgozatlanok. A főoltárt két oldalról körülölelő félköríves hátvéd gyönyörűen formált korinthusi oszlopai közé iktatott fülkékben jobbrólbalról egy-egy szépen redőzött ruhájú, életelevenen, fából faragott, hatalmas fehér szobor áll : szt. Erzsébeté és szt. Terézé, melyek szerencsésen beleillenek a szentély komoly és gazdag építészeti formáiba. A szoborfülkék boltozata kagylós kiképzésű; felülről virágfüzérek borulnak rájuk. Alattuk, felettük finom plasztikai művekben gyönyörködhetünk, melyeknek a már említett Kellner Márton a szerzőjük, ki nem csupán a főoltár építését vezette, Hillebrandt megbízásából, hanem mint szobrász annak plasztikai díszítésénél is érdemeket szerzett. Rajta kívül a műtörténelem még Huber Pál nevét jegyezte fel, mint a székesfehérvári szt. István templom dekoratív plasztikai műveinek alkotójáét.

15

) Szt. Erzsébet szobrától balra eső alsó vörösmárvány falmezőbe beiktatott fehér reliefen szentünk legmegkapóbb erénye, az alamizsnálkodás jut szóhoz; a szobor fölötti dombormű