Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)

állapítja, hogy Székesfehérvár Budapest tőszomszédságában is megtudta őrizni sajátos helyi szerepkörét és még jobban ki is építheti. Fejér megyében pedig kielégítő a természetes népszaporodás és a nagyobb számú lakosság elhelyezésére hivatott mezőgazdasági tartalékterületei az ősi vármegye múltjához méltó jövőjének értékes, határozott biztosítékai. HIVATALOS TUDÓSÍTÁSOK A múzeum működési területe. A m. kir. vall. és közokt. minisztérium 10691/1938. sz. alatt kelt szabályrendelete értelmében a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeum ásatási területe, illetőleg ásatási érdekeltségi körzeteként Székesfehérvár tvh. sz. kir. város és Fejér vm. területét, Komárom és Esztergom k. e. e. vármegyék, valamint Pest-Pilis-SoltKiskun vármegye dunántúli részét állapította meg. A szabályrendelet értelmében a múzeum köteles mind az ásatási területet, mind az ásatási érdekeltségi körzetét lehetőség szerint szemmel tartani és a jogszabályokkal ellenkező ásatások, valamint a tervszerű ásatás esetén kívül (bányamíveléssel, vízszabályozással, építkezések megsemmisítésével, út- és vasútépítéssel, egyéb közművek létesítésével, erdei, mezei, szőlő- és gyümölcsgazdálkodással kapcsolatos, vagy egyéb hasonló munkálatok alkalmával, vagy véletlen találás eredményeként) előkerült muzeális jelentőségű tárgy fogalma-körébe tartozó dolog eltulajdonításának eseteit, ha erről tudomást szerez, az illetékes hatóságok tudomására juttatni. Bpest, 1938 február 28. A múzeum tisztviselőkérdésének rendezése. A Közgyűjtemények Orsz. Főfelügyelősége 61/1938. sz. alatt a következő átiratot intézte a múzeum vezetőségéhez : Tekintetes Igazgatóság ! A múzeum 1937. évi működéséről beterjesztett jelentését elismeréssel vettem tudomásul. Köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik a múzeumépület kibővítése, külső és belső átalakítása, új berendezése, az ideiglenes kiállítások rendezése, az anyagi támogatás, a muzeális anyag gyarapítása körül alkotó munkát végeztek, s mindezzel a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeumot korábbi szerényebb szintjéről legkiválóbb közgyűjteményeink sorába emelték. Illeti e köszönetem első sorban Marosi Arnold kormányfőtanácsos, múzeumigazgató urat, az ő lelkiismeretes sáfárkodását, éberségét, lelkes ügyszeretetét. Elérkezettnek látom az időt arra, hogy a nagyrafejlődött intézmény színvonalának megtartása és a további rendszeres gyarapítás és fejlesztés, nemkülönben a nagyérdemű múzeumigazgató tehermentesítése érdekében megfelelő biztosítások történjenek. Mindenekelőtt számbaveendő a Magyar Nemzeti Múzeum által alkotott s a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter úr által 10.691 1938. III. sz. a. jóváhagyott, az ásatási területek megállapítása tárgyában kelt szabályrendelet amaz intézkedése, amely szerint a múzeum korábbi gyűjtőterülete Komárom és Esztergom k. e. e. vármegyék, továbbá Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye dunántúli részére is kiterjesztett. A lényegesen nagyobb s állandó éber ellenőrzést kívánó munkaterület szakszerű ellátása csak úgy lesz lehetséges, ha a kellő anyagi és személyzeti ellátottságról gondoskodás történik. Az egyesületi keret — számos egyesületi múzeumunk példája szerint a fejlődésnek csak bizonyos állomásáig alkalmas a feladatok ellátására. A fejlődés során minden egyesületi múzeum elérkezik arra a vonalra, amikor az egyesületeknél anyagiakban erősebb érdekelt közületekben kell a fenntartás hivatását vállalniuk. A Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeum fenntartására Fejér vármegye és Székesfehérvár város közönsége