Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

Dr. Balás-Piri László. sápadta és ráncossá tette a hajnalokig tartó imádkozás. A lelki élet és a testiség ellentétét Benczúr hatásosan érzékelteti. A kép magában hordja a nagy mesternek minden jellegzetes stílusjegyét: a szinek ragyogását, a pompás jellemzést, a hatásos beállítást és a ruhák megtévesztő anyagszerűségét. Bihary Sándor: (Varró leány) szül. Nagyvárad, 1855. máj. 19. megh. Budapest, 1906. márc. 28. Kevés festőnk ismerte és ábrázolta annyi szeretettel a magyar nép életét, mint Bihari. Külföldi tanulmányai után Szolnokon telepedett le és itt készítette anekdotizáló népéletképeit. Vérbeli naturalista festő volt, aki nemcsak az embernek, vagy a tárgynak külső formáit rögzítette le megkapó valószerűséggel, hanem azok hangulati tartalmát is érzékeltetni tudta. Öregebb korában készült képeit a napfény járja át, derűt és életörömet sugározva. Naturalizmusába az impresszionista elemek ekkor szövődtek bele. Küszöbön ülő varró lánya közvetlenséget és a meglátás élményszerűségét tükrözi vissza. Boldizsár István : (Malom völgye) szül. Orosháza, 1897. jul. 29. Az új magyar művészet melegágyában Nagybányán sarjadt ki Boldizsár István ma már egyéni utakon haladó művészete. Festészete a nagybányai hagyományok letéteményese, de egyúttal a korszerű problémák hordozója is. Nagybányai sajátosság képében a természet szeretete és az a bensőséges hang, amelyen a tájról deszél. Korszerű viszont az a beállítottsága, amely arra ösztönzi, hogy a valóságot ne mikroszkopikus részletekben lássa, hanem nagy egészbe foglalja össze egy háznak, egy fának, vagy hegyvidéknek képét. Kiállított műve még arra is felhívja a figyelmet, hogy festője eleven lendülettel rögzíti le a természet reágyakorolt lelkesítő hatását. Boruth Andor: (Női arckép) szül. Sátoraljaújhely, 1873. jun. 18. Münchenben és Parisban tanult Boruth, de stílusára mély benyomást gyakorolt a nagy spanyol mesternek, Goyának szenvedélyes ecsetkezelése, mélyen zengő tónusai és arcképeinek lélekkel telítettsége. Mindamellett nem lett szolgai követője mintaképének, csupán lelki közösséget érez vele. Női arcképén megkapó az arckifejezés közvetlensége, és az előadás lendületessége. A feketébe átmélyülő szürkék, a tompafényű fehérek gazdag változatosságban hatnak egymás mellett. Böhm Pál: (Hegyes vidék) szül. Nagyvárad, 1839. dec. 28 megh. München, 1905. márc. 29. A hányatott sorsú Böhm Pál, aki fiatal korában inaskodott, színész volt, kulisszát és cégért festett, a múlt század nyolcvanas éveiben már külföldön is kedvelt volt magyaros tárgyú képeivel. Barangolásai közben ismerte meg a magyar föld népét és a természetet, amelyet aprólékos gonddal vetített a vászon felületére. - 50 I