Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

Adatok a városháza múltjához. bazilikái faragott követ nem lehetett találni, hacsak nem a későbbi töltésföldben, valamint a XVIII. sz. végén épült Zichy ház alapjaiban. Az új városháza alapjai részére ásott 465 m. mély árokban azonkívül vizfolyásos réteg tűnt elő, melyből durván megmunkált homokkövek kerültek elő. Hogyan kerültek ezek a fal alapjánál mélyebbre? Egy módon, ha a fal mellett egykor vizes árok húzódott, ahová a falról a kövek lehullottak és később földdel betemetődtek. Közvetlenül a Bierbauer ház mellett a Zichy-ház alapjaiból összedobált kőhalmazból egy oszloptöredék került elő, melynek törése zöld dioritra mutat és csiszolva ékessége lehetett annak az épületnek, ahonnan idekerült. (középkor) A Városház-tömb az 1727. évi telekkönyv alapján. A Bierbauer-ház alatti töltésföldből a pincék kiásása alkalmával több XV—

XVI. századi érme került elő, köztük legrégibb Mátyás király egy dénárja. Fontosabb azonban az a betemetett alagút, melynek egyik oldalfala az új épület sarkától délre az átjáró („Sóhajok hídja") alatt 12 m-re, másik fala 3*75 m-re húzódik párhuzamosan a régi városháza épülete alá. A 90 cm. széles oldalfal alapja nagyon mállékony homokkőből készült, majd 50 cm. széles téglafal váltja fel és boltíve 85—90 cm-es téglaívből áll. Az alagút teljes egészében földdel volt betömve, •magassága az oldalfal alapjától számítva 3 m. szélessége 730 m. - 31 -