Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

Adatok a városháza múltjához. A régi városháza Schoen Arnold kutatásai nyomán (Magy. Művészet 1931 VII. évf. 52—53 1.) állítólag 1712 körül jutott vétel útján a Caraffa tulajdonból a város birtokába és e vétel nyomán új céljának megfelelő átalakításokon esett át, vagyis nyerte mai alakját. Egészen biztos dolgot a városháza épületére, annak építési idejére vonatkozólag ma sem tudunk. Tény az, hogy a jelenlegi épület már az 1698-as u. n. Vanossi-féle telekkönyvben, melyet néhai Philipp István felhasznált a város régi topográfiájának összeállításánál, 122-es telekkönyvi számmal „Stadt-Rathaus" (Városi Tanácsház) néven szerepel mai helyén északi 20 öl, nyugati 21 öl és déli 14 öl 4 láb épületszárnnyal. Annak, hogy ez az épület valamikor Cheverelli- majd Caraffa tulajdon lett volna, a telekkönyvekben semmi nyoma, holott ezeknek telektulajdonai más helyeken fel vannak tüntetve. így Cheverellié volt, majd Caraffáé lett a régi leánygimnázium és elemi iskolai épület, ma tanker, főigazgatóság egy része (37. h. sz.), mely azután a város tulajdonába került és „Stadt Hauss" néven szerepel az első telekkönyvben, később „Stadt Meierhof'-nak is nevezték. Az a körülmény tehát, hogy 1698-ban már mai formájában állott a városháza, arra mutat, hogy építése a visszafoglalás első évtizedébe esik (1688—1698), és Schoen Arnold feltevése így nem állja meg a helyét. Valószínű azonban, hogy amikor az 1712-es évek körül a Cheverelli-Caraffa telkek a város kezébe mentek át, tényleg átépítették a már azelőtt is tanácsház céljára szolgáló épületet és a tanács ideiglenesen talán az új tulajdonba költözött, mely azért kapta a „Stadt Haus" nevet. Mikor azután 1718 körül a városi tanács visszaköltözött eredeti helyére a „Stadt Rathaus" épületébe az már új köntösben, barokk pompában, díszes bejárattal (Walch Tamás műve), csinos ablakkeretekkel várta gazdáit. A mostani megújítási munkálatok kapcsán előkerült azután a régi épület udvarra néző részén az első emelet egész hosszában a régi árkádos folyosó, melynek iveit oszlopok tartják, és ez az együttesnek ódon képét még melegebbé teszi. Mintha egy XVII—

XVIII. századi felsőmagyarországi palota tornácos folyosóját látnók a maga nemes egyszerűségében magunk előtt. A városháza másik része, amelyen most az új épület és a Zichy-ház áll, öt telekből tevődött össze (105, 106, 118, 119 és 120 hr. sz.) A mai Károly király-térre nézett egész hosszában a 106. sz. telek. E mellett a Kossuth-utcában lefelé haladva a Szigethy házig nyúlt a 105. sz. telek. Ez eredetileg egy pékmester tulajdona volt. (1727 Struwecker Péter, 1735 Ybl Domonkosé : első adatunk az Ybl család fehérvári múltjára vonatkozólag). A mai városi levéltár, illetőleg a Zichy házzal való kapcsolat létesítésekor végzett földmunkák alkalmával a munkások rá is akad\ - 19 -