Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

rosok múzeumait, azonban olyan általánosságokra fel akarom hívni a figyelmet, amelyek utam alkalmával szemem elé kerültek és melyeket nem tudok hallgatással mellőzni" — irja cikkében. — A Székesfehérvári Múzeum egyike a Dunántúl leggazdagabb és legjobban csoportosított múzeumainak. Kerámiai anyaga a legrégibb kortól kezdve a fejlődéstörténeti sorozat legkomolyabb lehetőségeit nyújtja. A kerámia fejlődéstörténeti múzeuma számára igen jó és bő tárgyi alappal rendelkezik"... „A 16 Választmányi ülések. Ezévi első választmányi gyűlésünket 1936 március 31-én tartottuk, melyen Dr. Képes János ügyvezető alelnök elnöklete mellett jelen volt: Csikós Andor, dr. Korniss Elemér, Klöckner József, Magdics István, Marschall Rafael, Márton Jakab, Majláthy Lipót, dr. Polgár Iván, Rauscher Béla, Schmidl Ferenc,dr.Tarján Pál és RadetzkyDezső. A titkári jelentés kapcsán a tagok sorába iktatták dr. Goschi Péler áll. gimn.igazgatót, míg négy tag kilépését jelentette be. Titkár bemutatta özv. Philipp Istvánné levelét, melyben férje néhai Philipp István irodalmi hagyatékát kéziratait a múzeumnak adományozta. A nemes adományt jegyzőkönyvi kivonatban köszöntük meg. Igazgatói jelentés több tárgyra tért ki. A múzeum Miss Garrodnak a palesztinai Tabun-barlangban végzett ásatásaiból egy egész gyűjteményt szerzett meg, mely a jégkorszaknak nálunk ismeretlen leleteit egészítik ki. A falukutató Intézet jelentést kért a muz. könyvtárának anyagáról amit be is szolgáltattunk. A múzeum gyűjteményeinek biztosítása lejárt, új szerződést a Magy. Ált. Biztosítónál kötöttünk. Végül a Nemzeti Banknak a múzeum kulturális céljaira küldött 100 P. adományát köszönte meg az egyesület. A pénztári ügyek bemutatása és jóváhagyása után az építés kérdését tárgyalta a választmány. Szóba került, hogy a múzeum udvarán az új árkádokat a Várkörutig tovább kellene folytatni, illetve az egész frontrészt vidéki város közül csak kettő van, ahol a magyarországi kerámia történeti múzeumát fel lehetne építeni az őskortól kezdve: Hódmezővásárhelyen vagy Székesfehérváron." „Budapesthez való közelsége szempontjából Szfehérvár Hódmezővásárhely elé kerülhet. A múzeum néprajzi gyűjteményének legszebb darabjai a pásztor faragóművészet néhány igen szép példánya. A jelenleg építés alatt álló néprajzi rész hozzátoldásával, fejlődésének új lehetőségeit nyújtja." egységes stílusban kiképezni. A költségvetési terv 6000 P-t tesz ki, melyre 4000 P-t a várostól tatarozás címén kér a választmány, 2000 P-t pedig állami hozzájárulásból vél fedezni. Az árkádok meghosszabbítására a választmány felhatalmazást is adott a vezetőségnek. A belső építési munkálatok során az eddigi gyűjteményeket le kellett szerelni és az új épület követelményeihez átrendezni. Ebben a munkában tevékeny részt vett Radetzky Jenő oki. középisk tanár, ki önzetlenül állott bele a nagy munkába. Második válaszmányi ülésünk 1936 május 28-án volt a közgyűlést megelőzőleg. Ezen dr. Képes János elnöklete alatt jelen voltak : Csikós Andor, Klöckner József, Manger Emil, Magdics István, Marschall Rafael, dr. Mészöly József, dr. Polgár Iván, Streit Ferenc, vitéz dr. Szarka Oéza és Joachim József. Uj tagokul Uhlyarik Titusz és ifj. dr. Miklós Géza vétetett fel A gyűlés egyedüli tárgyát a közgyűlés előkészítése képezte: tisztújítás és a választmány kiegészítése. Dr. Say Géza elköltözvén, az egyesület titkárságáról lemondott. Helyébe dr. Korniss Elemért jelölte a választmány, mig dr. Say Gézát a képtár tb. igazgatóőréül ajánlja. A választmány megüresedett helyére Dr. Balassa Brúnó tankerületi főig., Gálos Bernát ciszt. gimn ig. és dr. Goschi Péter áll gimn. ig. jelölte a választmány. Radeczky Jenőnek önzetlen munkájáért a muz. gyakornoki cimet adományozta. Hivatalos tudósítások. — 60 —