Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Ybl Miklós. Városunk nagy szülöttéről, a magyar építőművészet büszkeségéről emlékezik meg Dr. Fábián Gáspár : „Nagy magyar képitőművésze"-ről szóló legújabb munkájában. Itt született a belvárosi plébánia anyakönyvének bizonysága szerint 1814 április 6-án mint Ybl Miklós és Eimann Anna fia. Atyja jómódú kereskedő volt, egyben a városi választmány tagja. Családja az 1690-es évekre megy vissza városunkban. Legelső házuk a mai Zichy-ház (Városháza) telkén a Kossuth utcai részen állott ; a költő maga a mai Ybl Miklós (Fazekas) utcában született. Sajnos szülőházát még mindig nem diszíti emléktábla. Itt is járt iskolába a ciszterciták gimnáziumába. Legújabban a művész fóti életszakaszára nézve szerzett új adatokat Dr. Fábián Gáspár a gróf Károlyi-féle levéltárból. Itt nősült is meg a művész 1851-ben, feleségül vévén a gráci származású Lafite Franciskát, ki Foton mint nevelőnő volt alkalmazva. A művész akkoriban grófi uradalmi építész volt. Díjlevele 1847-ből datálódik. Bár Foton kellett laknia és az ottani építésekre felügyelnie, mégsem kötötte le gr. Károlyi István teljesen Yblt, hanem megengedte, hogy Pest környékén is munkát vállalhasson, sőt azt sem ellenezte, ha távolabbi helyről „hazánk valamelyik Nagyjától felhivatnék építészeti vállalkozásra, ezt is elfogadhassa". .. Mindezért évi 4000 forint fizetést kapott az uradalomtól és nyugdíjjogosultsággal birt. Házassága után a gróf megengedte, hogy Pestre tehesse át lakását és a Fóti templom befejezése után fizetését 1861-ig biztosította. Ezekről szóló levéltári akták másolatait múzeumunk számára megszereztük és Ybl Miklós neve alatt kéziratanyagunk között őrizzük. Dr. Fábián Gáspár utóbbi adatokat egy nagyobb cikk keretében is feldolgozta és egyik napilap (Uj Magyarság) rendelkezésére bocsájtotta. Majovszky Pál f A székesfehérvárt múzeum barátai körének egyik ismert, érdemes tagját rabolta el a halál Majovszky Pál-ban, ki mint a „Magyar Művészet" megalapítója és szerkesztője létrehozója volt a folyóirat 1930-ban megjelent székesfehérvári számának. Kegyeletünket azzal rójjuk le, hogy vármegyénk szülöttjének, Csók István festőművész beszédéből vett gondolatcsokrot helyezünk sírjára. A művészetben és művészetért élt.. . Gazdagítani hazája kulturértékeit ez volt minden gondolata Azzal, hogy e célját elérhette, elérte mindazt, amiért érdemesnek tartotta élni. Hazafi is volt. Idealizmusa, mely a magyar művészet érdekeit mindenek fölé helyezte, volt az ő hazafisága. A bazilikái ásatások megkezdése. Ünnepnapja volt Székesfehérvárnak 1936 április 16-ka, amikor az első kapavágással megkezdődött a SzentIstván őskoronázó templomának a Műemlékek Országos Bizottsága által vezetett feltárása. A munkálatok jelképes megkezdésénél jelen voltak Shvoy Lajos, megyéspüspök mint az ásatások területének megengedője és tulajdonosa, Dr. Hóman Bálint, vall. és közoktatásügyi min. kinek jelenlétével az esemény országos jelentősége domborodott ki, Lux Kálmán a Műemlékek Országos Bizottságát, gróf Széchenyi Viktor főispán, Dr. Csitáry G. Emil polgármester, Marosi Arnold múzeumigazgató az ásatásnál szereplő helyi tényezőket képviselték. A Budai-kapu római kövei. A székesfehérvári vár Budai-kapujának a múzeumban őrzött olajfestésű képen, továbbá fényképén és a kapu nak Károly János által közölt képén is(Fejérm. tört. II. 54. 1 ) a bejárat feletti erkély két szélén egy-egy római faragványos kő körvonalai láthatók. Az egyik hosszúkás alakú és feliratos. Károly J. a követ külön is közli (u. o. 6. 1.) és Mommsen-ben is megvan (C. I. L. 3346). Sept. Severus, Caracalla és Geta császárok emlékköve, mely a Károly J által jelzett két darabból áll. A kő hollétéről hosszú ideig nem tudtunk, míg 1925-ben a Kiskecskeméti út mentén kisebbik fele előkerült és a múzeum őrzi. (Lt. sz. 771.). Hol rejtőzik a nagyobbik töredék? A Budai kapu másik római köve domborműves, Erről a kőről Horváth Henrik közöl részletesebb leírást és képet (Pannónia, 1935 225.

1. 6. á.). Rajzát ugyanis - 58 -