Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Marosi Arnold. bazilika alapfalai közelében feltárt sir. A Bank-utca (Szent Korona)utca 5 sz. régi házát ugyanis 1929-tór1ebontva

> annak homlokfalai alatt a járdától számított 320 m. mélységben kövekből összerakott sirra akadtak. (Fejérm. N. 1929 jul. 10—12. sz.) A sírt letakaró kövek eltávolítása után kitűnt, hogy a hosszában futó választófal a sirt két részre osztotta. Az egyik részben két emberi csontváz, a másikban állatcsontok voltak. E csontokat Dr. Hankó Béla, debreceni egyet, tanár meghatározása szerint (1934) két éves szarvasmarha maradványai (os sphenoidale töredék, os temporale, bal mandibula, os frontale, humerus, 2 db. mandibula töredék és os tarsi fibulare töredékei). A szolga nép sírjában lehet ilyen maradványokat találni (Hankó B.) A nagylóki és szabadbattyáni sirok lócsontváz részeit ugyancsak Dr. Hankó Béla vizsgálta meg és meghatározása szerint azok az Equus Caballus Gmelini típushoz tartoznak. Részletes ismertetésüket 1. Dr. Hankó В.: A magyar ló eredete Debrecen 1935. Marosi Arnold. A szárazréti középkori temető. A szárazréti sirokra 1935 nyarán bukkantak rá a Székesfehérvár-Grác közti országút épitése közben. Hogy az uttöltéshez szükséges földet megszerezzék, az országútból délnek kiágazó, a Szárazrétre vezető Sáncdülő kezdetén a Bodrogi utcában, Micsó József földjén bányát nyitottak és itt csontvázakra akadtak. A leletről a munkavezető mérnök értesítette a muzeumot augusztus 3-kán, ahonnan Dormuth Árpád szállt ki helyszíni szemlére. A folyamatban levő kubikus munka miatt rendszeres ásatás nem volt megvalósítható. Meg kellett elégedni azzal, hogy a múzeum kirendelt altisztje állandó figyelemmel kisérte a munkálatokat és ha csontvázra akadtak, a sirokat ő bontotta ki a leleteket azonnal beszállítva a múzeumba. Az ily módon átforgatott föld, mely elterjedt Micsó József déli szomszédjára, a Segesdi-féle telekre is, mintegy 2000 négyzetméternyi területén 105 sirt bontottunk ki. Ehhez hozzáadva a kubikusok által kihányt sirokat az összes feltárt sirok száma 140-re tehető. A sirok soros temetőt alkottak, hol ritkábban, hol sűrűbben következtek egymásra. Mélységük 40—90 cm. között változott. A csontvázak fejjel nyugatnak, lábbal keletnek feküdtek. Legnagyobb részük hasznavehetetlen volt, - 48 i