Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Marosi Arnold. nak feltűnésével, a korábbi növényfajoknak uj fajokkal való ki cserélődésével összekötő kapocs a jégkorszak és jelen között. Ugyanez a szerepe a művelődés történetében azáltal, hogy a pattintgatott eszközök geometrikus alakot öltenek magukra, megjelennek a vizhordta kavicsokból csiszolt kőeszközök, a harpunákat a horog váltja fel és végül létrehozza az agyag ipar legrégibb termékeit. A mezolithikum tartama mintegy tízezer esztendő és több emeletre különül, melyek külföldi leletek alapján lépcsőszerűen vezetnek át bennünket a paleolith korból a neolithba. Ezeknek az emeleteknek a magyar földön még csak bizonytalan nyomai vannak. Ilyenek a szolnokmegyei Tószeg mellett fekvő Áldozóhalom. Szabolcs megyében Hugyaj homokbuckáinak, Győr megyében Koronczó mikrolithikus kovaeszközei, melyeket Hillebrandt Jenő a Nemzeti Múzeum az említett helyek régebben gyűjtött leleteiből válogatott ki és ismertetett.

12

) Teljes bizonysággal megállapított mezolithikus lelőhelyek a Kassa melletti Korláth és a miskolci Avas-hegy kőeszköz kultúrája. Ezt Hillebrandt a Campigni-periódusba osztotta be.

18

) Szigony a magyar mezolithikumból még nem ismeretes. Ha tehát a meritőpusztai harpuna a fent jelzett analógiák alapján ezt a kultúrát képviselné és nem a magdelénit, semmit nem veszítene jelentőségéből, sőt még a nemzetközi irodalomban is feltűnő haladást jelent a magyar mezolithikumra vonatkozó ma még szegényes ismeretkörünkben. . i) Forrer Róbert : Reallexikon der prähistorichen, klassischen und frühchristlichen Alterthümer, Berlin u. Stuttgart 1907. Dr. Roska Márton : Az ősrégészet kézikönyve. CIuj-Kolozsvár I. és II. k. 1926—27. Hillebrandt Jenő : Magyarország őskőkora, Budapest 1935. Az idézetekben előforduló egyéb forrásműveket Hillebrand Jenő volt szives rendelkezésünkre bocsájtani. Szíves előzékenységéért és útmutatásaiért hálás köszönet. 2) Forrer: i. m. 582. 1. 160 t. 9—10. á; Roska: i. m. I. 143 I. 73 k.3. á. 3

) Forrer: i. m. 583. I. 161 t. 2 á. A franciaországi (Laugerie) barlanglakásból, 814 1. 240 t. 12-13 á; Roska: i. m. 1, 2, és 7. á. 4) Roska : i. m. II. 46. 1. 7. k. 5) Forrer: i. m. 405. L. 105. t. 10 á. 6) U. o. 845 I. 252 t. 2 á. 7) Roska: i. m. II. 75 1. 22 k. I és 3 á. 8

) BreuiI : Congrès International d'Anthropologie et d'Archiologie préhistoriques, Compte Rendu de la XIV. me session Genève, 1912. 213 L. 32 k. utolsó ábra, Roska: i. m. I. 150 1. 72 k. 2 à. 9) Forrer: i. m. 460 1. Roska: i. m. II. 53-54 L. 13 k. io) Hillebrand: i. m. IV. t. 12 à. H) U. az: i. m. V. t. 10—12 a. Щ Ungarlandische Funde aus dem Mesolithikum. Wiener Prähistorische Zeitschrift XII. 1925. 81-83. 1. i3) Über ein Atelier des „Procoto-Campigonien" auf dem Avasberg in Miskolcz (Ungarn) Eiszeit und Urgeschichte V. 1928. 53—59. 1. Neuere Ausgrabungen auf dem Avasberg bei Miskolcz in Ungarn. U. o. Marosi Arnold. — 4» -