Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Dor math Árpád. ismert zenetörténészeink előtt. Nem egy grófkisasszony szívének első szerelme a zene lágy harmóniáján keresztül szövődött a spinét vagy a klavicembalo mellett, mint Brunswick Teréz grófnőé Martonvásáron Beethoven iránt, melynek csodás terméke a Mondschein-szonáta, avagy a kis Zichy grófnőé házi zenetanítója: Marschner Henrik után, kiből később az osztrák zeneköltészet ünnepelt alakja lett. Az ő nevéhez fűződik az első fehérvári színjátszó társaság megnyitó előadásának nyitánya, melyet magyaros motivumokból szőtt lelkes, tüzes zenei kompozícióvá, mint Kultsár egykorú folyóirata említi.

29

) De az ezelőtt itt járt német operatársulatok, mint Gindl-é, már Weber: „Oberon"-ját játsszák jeléül annak, hogy volt zeneértő közönség, amit az ünnepi előadás selyemszinlapja is bizonyít. Liszt Ferenc első bécsi hangversenyének egyik szereplő tagja: Charlotte Unger is fehérvári származású hangversenyénekesnő, amint azt az egykorú német sajtó is megemlíti.

30

) Hol keressük tehát annak a zenei életnek nyomát városunkban. Bizonyára gazdagabb polgáraink házában is fellelhetjük az Ámon, Hell, Ree, Hübner, Flitsch, Say családokban, de elsősorban az egyházi zene akkori művelőiben, az elemi iskolák tanítóiban. A székesegyházban teljes számú ének és zenekar működött. Első feljegyzést erre vonatkozólag 1837-ből találunk. Karnagya ekkor Janny József jeles régens és basszista, egyúttal leányiskolái igazgató; tagjai Ámon Terézia (discantista); Vogl Anna (alt); Vogl János (tenor); Purébl Ferenc (hegedűs); Nivik Mátyás (II. hegedűs); Leidl Lipót (III. hegedűs); Berg Antal (orgonista és zeneszerző); Ámon Jeromos (nagybőgős); Frank Imre (csellista); Feld Antal (viola és tenor).

31

) Az akkori időkből még meglevő és a kórusi raktárban még látható réz és fafúvóknak, valamint vonós hangszereknek nagy száma érős zenekarról tanúskodik. Különösen húsvét hetében volt hagyományos az egyházi zenének megnyilvánulása, minek mai maradványa városunk intelligens közönségének szinte hagyományos/szeretete a nagyheti lamentációk iránt, ami bizonyára e kor Egyházzenei hangversenyeinek reprezentáns szerepéből következik. Nagycsütörtökön meghívók mentek szét a városban és minden zeneértő polgár meghallgatta az ez alkalomra előadott oratóriumot. Ilyenről 1839-ből van először adatunk, amikor „Christi Grablegung" Neukomm Oratóriumát mutatta be a kóms.

32

) 1850-ben pedig Rossini: Stabat Mater-ét adják elő.

33

) Énektanár is működött egy időben városunkban, az olasz származású Cornelli, kiről bővebbet azonban nem tudunk.

34

) A szabadságharc forradalmi hangulata, nemzeti lelkesedése városunkat is magával ragadta : Fekete János, Boros Mihály röpiratokkal szolgálták az eszmét, mások mint Hübner András, Kuczka Hávelka Ferenc, Streit Miklós életükkel áldoztak, vértanúhalált haltak, Frideczky György főbiró, Haader Pál polg. mester, König Jó- 30 -