Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)
Székesfehérvár kulturális élete a XIX. századbari. rhívelt társalkodást, egyesek értelmi és erkölcsbeni gyarapultát és ezáltal egyszersmind a közértelmesség kifejlődését ápoló, lelket és testet ébresztő intézetnek" mondják, és tagjai csak „fedhetetlen magaviseletű, jóhírű férfiak" lehetnek. 24 ) Az első év 240 tagjából már 82 kimondottan városi polgár, 22 egyházi férfiú, de a szorosan vett megyei urak közül is kb. 60 itt lakik városunkban, tehát felénél jóval több a város lakosaiból kerül ki. Első igazgatói : Haader Pál városi polgármester, Ürményi József és Zichy Edmund gróf megyei urak. Vezetőségében Baur György városi tanácsos, Boros Imre vár. kapitány, Eischl János s. aljegyző, Farkas Ferenc nagyprépost, Ruszwurm, Ybl Miklós vár. polgár, Say István, Say József gyógyszerész foglalnak helyet, de ott találjuk a megye tisztikarát is : Csapó József vármegyei aljegyzőt, Eklér József táblabírót, Oindly Antal, Horhy Miklós, Horváth István, Pribék György, Nagy Ignác táblabirókat is. 26 ) Ebben a társaskörben lett tehát igazán magyarrá e város és ennek volt köszönhető, hogy 1844-ben a város polgársága immár a magyar állameszme harcosa, mint azt a múzeumban levő nagy zászlószentelési ünnepség képe is mutatja. 26 ) És mégis nem látunk oly lelkes művészi, érzelmi kulturális öntudatot, mint a század elején. Talán éppen a politikai eszmék kihangsúlyozása a nemzeti kultúra terén volt az oka a művészeti kultúra némi pangásának a 30—40-es években. A nemzeti közéletterén is a politikusoké a szó : Széchenyié, Kossuthé és Wesselényié. íróink is inkább publicisták, mint Eötvös és Kemény Zsigmond, avagy gazdasági téren tevékenykednek mint Fáy András. Az egyetlen Jósika báró az, aki ismét a nőközönségen keresztül beleviszi az irodalmi műveltséget a lelkekbe. Irodalmi folyóirataink is tehát a hölgyek felé fordulnak. „Pesti Divatlap"; „Hölgyfutár"; „Divatcsarnok"; „Honderü"e kor kedvelt olvasmányai és költőink is itt nyernek alkalmazást: Jókai, Petőfi és Vachot nevei állnak rajtuk szerkesztők gyanánt. A vidéki szinészet azonban tovább tengődik. Ideig-óráig működnek társulatok, de ide-oda vándorolnak, állandó letelepedésre nincs meg az anyagi alap. Városunkban a negyvenes években szaporodnak ismét a vándortársulatok, mint Szabó Józsefé, akinél Petőfi Sándor is színészkedik 1842-ben „Borostyán Sándor" név alatt. 28 ) Ennek a 40-es évekbeli társulatnak itteni életéről fest élénk képet Szuper Károly naplója. 28 ) Ekkor kezdi meg itt pályafutását Laborfalvy Róza, míg Prielle Kornélia az Erdélyi Dalszintársulattal került közénk 1846-ban. Általában többet mondhatunk e kor zenei életéről. Főuraink otthonában a bécsi udvar zenekultúrája folytán szintén helyet talál a magasabb zenei műveltség. A Zichyek, Eszterházyak, Brunswickek klasszikus muzsika iránti szereteteeléggé 19 -
