Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)
Juhász József. akkor sem tudnának ellenállni, hanem Isten segítségével kivetjük őket." 13 ) Albert herceg valóban nem tudott ellentállni a megújuló magyar támodásoknak. Ulászló ugyanis, miután Miksa távoztával a németek részéről fenyegető veszedelemmel szemben némi haladékot nyert, hadseregével öccse ellen indult. A szerencsés hadjáratot 1491 február 20-án a kassai béke fejezte be, amely után már csak a németek kezén lévő dunántúli-erősségeket kellett visszafoglalni, hogy az ország területi épsége ismét helyre álljon. Miksa ezalatt mindent elkövetett, hogy magyarországi hadjáratát az 14Q1. év folyamán megújíthassa. Azonban sem fösvény atyja, sem a német birodalom nem nyújtottak neki akkora segítséget, hogy a most már tekintélyes haderővel rendelkező magyar király ellen nagyobb kockázat nélkül harcba szállhatott volna. Pedig hamarosan komoly veszély fenyegette múlt évi hódításait. A fehérvári német őrség a tél folyamán valóságos réme volt a városunk és Buda körül elterülő vidéknek. Több alkalommal jól sikerült kirándulást végzett a környékbeli várkastélyok ellen. Egyszer a Duna menti Paks mezővárost rabolták ki, máskor Ozora várában lepték meg váratlanul és fogták el fiával együtt Héderváry Miklóst. Végül azonban szomorú vége lett egyik vállalkozásuknak, amennyiben a rác Belmusi Milos és Kéri Bálint seregétől súlyos vereséget szenvedtek. A nyár elején azután vége szakadt a fehérvári németek garázdálkodásának. Junius 5-én Báthory István a fekete sereg egy részével megindult Budáról és 8-án körülzárolta a várost. Majd miután Ulászló király és Kinizsy Pál csapatainak megérkezésével az ostromlók serege mintegy negyvenezer főre szaporodott, kezdetüket vették a rendszeres ostrommunkálatok. A németek kisded csapata egy hónapig vitézül védte magát, de végül is be kellett látnia, hogy minden további küzdelem hiábavaló. Ök maguk akkora hadseregnek, mint amekkora a magyaroké volt, sokáig ellen nem állhattak, arról viszont hallhattak, hogy Miksa király a magyarokéval egyenrangú csapatot kiállítani nem képes. Július 23-án tehát öt napi fegyverszünetet kértek, hogy ezalatt a város átadásának módját megtárgyalják. Július 26-án végre aláírták a kapitulációt, amelynek értelmében minden rablott holmit vissza kellett adniok, viszont podgyászaik elszállítására harminc szekeret és védelmükre katonaságot kaptak a magyar királytól. Ezután hamarosan megnyitották a vár kapuit, mire városunk a nyolc hónapig tartó idegen megszállás alól felszabadult. 14 ) * * * Miksa király pár hónap múlva a pozsonyi békében megegyezett Ulászlóval és azután nem háborgatta hazánkat. Rövide— 10
