Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Fejérmegyei őskeresztény emlékek és a múzeum Krisztus monogrammkové. szőlőfürtöt csipegető madáralak, mely ábrázolás szintén belevág a keresztény szimbolikába: a galamb mint az örök béke, a szőlőfürt mint az Oltáriszentség jelképe. (Lt. sz. 8695). Zámolyról egy szivalakú levéllel és szőlőfürttel díszített bronzmécses számitható az őskeresztény emlékek közé.

7

) (Lt. sz. 2524). E szerény emlékek sorából messze kiemelkedik a Székesfehérváron talált Kflsztus-monogrammos ko, mely 1935 őszén az egykor beszálló vendéglő, majd katonai laktanya, azután polgári iskolának használt Mirth-féle ház falából került elő, mikor azt lebontották, hogy helyén a Nemzeti Bank épületét felépítsék. Amidőn a falvakolat leverése után a kő egyik faragványos oldala előtűnt, meglepetésünkre annak diszítése semmikép sem illett a város középkori köveinek gazdag változatába. A kő teljes kibontása után másik lapja is diszítettnek bizonyult és ennek hatalmas Krisztus-monogrammot ábrázoló domborműve azonnal eldöntötték, hogy a kő őskeresztény emlék. A kő anyaga a friss törési felületen csillogó, szabad felületén mállás folytán fénytelen kristályos mészkő. Alakja téglalapalakú oszlop. Magassága 98 cm., két hosszanti, díszített lapjának szélessége 38 cm., keskeny oldalainak szélessége 24 cm. Az egyik lapját a római mozaiklapokon szokásos hatágú rózsák diszítik, a másikon a Krisztus-monogramm alatt levelekkel és gyümölcsökkel megrakott fa, felette állatalakok láthatók. Középen két egymást keresztező delfin fekszik. Ezek felett pálmalevélszerű faragvány, a bal sarokban hal van. A delfinek alatt a baloldalt ollós skorpió és csavarulatos csiga, a jobb oldalt nyolckarú polip és e felett egy rák tölti ki. A Krisztus-monogramm (crux monogrammatika) legegyszerűbb formája a görög kereszt (-}-) függélyes szárának a görög „r" betűvé (P) való átalakításából származott. Másik alakja a Megváltó görög nevének kezdő betűiből tevődött össze: XP (Christos) vagy IX (Jesus Christos). E két betű összekapcsolásából alakult ki a harmadik század elején a hat ágú csillagalak (-X- ), majd a harmadik század végén az az alak ($), mely Nagy Constantin győzelme után rákerült a római hadijelvény (labarum) lobogójára és ezzel együtt az érmekre is, minek folytán az eddig tilos és titkos jel nyilvánossági jogot nyert. Hazai Krisztus monogrammjainak mind ebből a tipusból valók. Egyedül a székesfehérvári kő monogrammja a régebbi, egyenlőszárú görögkeresztes forma, tehát új tipus a magyarországi őskeresztény emlékek sorában. Ennél is meglepőbb és becsesebb szimbólumokban való gazdagsága. A levelekkel és gyümölcsökkel megrakott fa, melyen a kisebb és szivalakú levelek láthatóan különböznek a nagyobb és gömbölyded almatermésektől, a paradicsomi bűnbeesés fája. Az állatok közül a hal, mint Krisztusnak, az Isten fiának és — 107 -