Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Székesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások megörökítéséről. vágásokat a világ négy tája felé annak jeléül, hogy az országot bárhonnan jövő támadás ellen megvédelmezi. Ezzel a koronázás befejezést nyert. Ez a hely már teljes bizonysággal megállapítható az egykorú koronázási leírásokból és az újabb adatokból. Városunkban ugyanis a belvároson kívül, — amely számításba nem jöhet, hiszen minden forrás határozottan külvárost mond, — csak a mai Széchenyi-utcában találunk számottevő emelkedést és pedig ott, ahol a Horváth István-utca az említett utcába torkol. Ugyanitt faragott kő és számtalan csontváz kerültek elő bizonyságául annak, hogy itt hajdan templom és a templom körül temető volt. Továbbá a Brodarics István váci püspöktől ránk maradt 1508. évi koronázási leírásban megadott távolság is megfelel ennek a pontnak. Ugy hogy a fenti adatok alapján bebizonyítottnak vehetjük, hogy a fehérvári koronázó-domb, régi királyaink hagyományos kardvágásának a helye az a kiemelkedő hely volt, amely a Széchenyi- és a Horváth István-utcák találkozásánál ma is megvan. A Székesfehérvárott tartott országgyűlések. Kezdetük visszanyúlik a királyság legelejére és a jogtörténet szerint az ősi államszervezet nemzetgyűlésének egyenes folytatásai voltak. Hogy eredetük az első magyar király rendeletében gyökerezik, ez kitűnik a rendek 1387. évi ama kijelentéséből, mely szerint Szt. István és utódai által biztosított szabadságuk alapján szoktak Fehérvárott összegyűlni és határozni. Eleinte nem voltak a mai értelemben vett országgyűlések, mert hiányzott törvényhozó, jogszabály-alkotó jellegük. Csupán mint törvénykező gyűlések szerepelnek és csak a XIII. sz. folyamán válnak a nemzeti akarat megnyilvánulásának és a kir. kormányzat ellenőrzésének fontos tényezőivé. IV. László alatt átalakulnak tulajdonképpeni országgyűlésekké, amit az új elnevezések: „parlamentum publicum, parlamentum generale, congregatio generalis" is kifejeznek. Színhelyük a Fehérvár körül elterülő mezők valamelyike. Egyéb ként a következő itt tartott országgyűlésekről van tudomásunk: 1) 1057. Végzései ismeretlenek, csak annyit tudunk róla, hogy megerősítették a nádornak a szerémi Szt. Demeter kolostort illető alapítványát és Salamon megkoronázását. 2) 1061. I. Béla kir. felhívására községenkint 2—2 kiküldött jelent meg. Ezen történt az utolsó pogány lázadás leverése és a királyság egyházi és állami megerősítése. 3) 1064. Az ország katonai szervezetének megalakítása. 4) 1074, Géza herceg királlyá választása. 5) 1174. III. Béla koronázó-országgyűlése. 6) 1222. Az „aranybulla", a magyar nemzet első alaptörvényének kiadása. 7) 1231. Az aranybulla megerősítése az ellenállási záradék nél- 95 -