Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

Kőkori telepmaradványok Lovasberényben. IV. A kutatás további területe Császár Mihály földje volt. „A talaj 80 cm. mélységig több ízben átforgatott, benne teljes összevisszaságban, szétesve edénytöredékek, melyekből összegyűjtöttük az összes valami jellegzetesét mutató darabot. Kutató árkainkból itt került elő egy kovapenge és egy vakaró. A 4. számú kutatóárkunk egy lakásgödör kontúrjait adja a már nem bolygatott rétegben. Szabálytalan köralakú, 2*50 m. szélességű és a talaj felszíntől számítva 1Ó0 m. mély. Keleti oldalán hamuszenes tüzelőtér, két hatalmas állati forgócsont felhasítva, apró cseréptöredékek durva szemcsés anyagból és egy ugyanilyen összetételű anyagból készült, szerintem „emberfejet" utánzó, minden valószínűség szerint agyagkupot helyettesítő tárgy. Ugyancsak ebből a szintből két edénycserép-töredékből formált, két oldalról egy lyukra átfúrt szövőszéknehezék. (Fedők?). Innen került elő két csiszolt kővéső, csiszolt kőeszköz töredéke, egy nagyobb kőeszköz töredéke (a későbbi korok embere fenőkőnek használta), egy gondosan csiszolt csonteszköz, tűtartó, egy drb. gyilok vagy simitó talán szarvból, lakástapasztás darabok szecskás agyagból. V. Ezek a feltárások 1934-ben voltak. 1935-ben Brunner I. Tóth Mihály földjén tárt föl egyes tűzhely maradványt és e mellett általa sütőlapnak (?) nevezett, égetett agyagtapaszt. A tűzhely közelében halomra hányt, hasított szarvasmarha csontok feküdtek. A tűzhelyen talált cserepekből egy kis csészeforma edényt sikerült összeállítani, füle hiányzott, mag. 68, szájbősége 13 cm. A tűzhely mellett magasabb szintben egy hiányos füles bögre feküdt a fül magasságban benyomott pontkörrel. Magassága 19*4, szájbősége 12 cm. Edények és a körülötte talált edénycserepek a tűzhelyet bronzkori maradványnak datáljál. VI. Az egész ásatási területen összegyűjtött keramikai anyag nagyon vegyes képet tár elénk. A határozottan kőkori cserepek mellett a bronz- és római korra vallók is kerültek elő. A kőkoriak nagyobbára körömbenyomásos, kalászosrajzú töredékek, akadt köztük talpcsöves és bütykös is. Külön figyelemre méltó 9 db. mélyített és pontvonaldiszes gömbalakú töredék, mint tipikus képviselői a fiatalabb lineáris keramikának (Roska: Az ősrégészet kézikönyve II. 139. 1. 1—4. á.) A Császár-féle földön lakógödörben tűzhelyen került elő egy ismeretlen rendeltetésű égetett piramis-féle agyagtárgy, mely két a szemet érzékeltetni akaró ujj benyomással emberi arcot (?) látszik utánozni. A leletek nagyré- • szét Dr. Brunner István adományából a székesfehérvári múzeum őrzi. (Lt, sz. 9758-69). (1. melléklet II. tábla 4. sz. kép). Dr. Brunner István (Lovasberény). — 65 —