Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

A Múzeum fennállásának 25 éves emlékünnepe. 5424 köny, 4782 apró nyomtatvány, 3502 oklevél, 501 kézirat, 93 térkép, 3206 vegyes könyvtári anyag, 5295 őskori, 4714 római, 5138 közép- és újkori régiség, 4802 érem, 1059 néprajzi, 7027 természetrajzi és 680 művészeti tárgy. A gyűjtemények valódi értékét azonban nem ezek a számok fejezik ki, hanem anyaguknak tudományos és helyi vonatkozású becse. E tekintetben a régészeti gyűjtemény magas színvonalát mutatja a szakembereknek iránta való érdeklődése és az az elismerés, amelyben külföldi kiválóságoktól is részesült. A másik értékmérő jelenség tárgyainak a tudományos irodalomban való közlése, amiről az Archeológiai Értesítő, a Múzeumi és Könyvtári Értesítő, a Numizmatikai Közlöny, a Magyar Művészet, a Hadimuzeumi Lapok, az Archeológia Hungarica ide vonatkozó ismertetései tanúskodnak. Egyes dolgai, miként a pákozdvári leletek, a nagyhörcsögi kelta emlékek, római mitologikus köveinek több példánya, a fövenypusztai őskeresztény emlékek, népvándorláskori germán és avar sirleletei, honfoglaláskori kardjai, a székesfehérvári bazilika kövei, az Eszterházy-féle fegyvergyűjtemény stb. országos vonatkozásban is elsőrendű muzeális értékek, a Prohászka-emlékgyűjtemény pedig kizárólagos kincse. A székesfehérvári múzeum anyagának jelentős része szakés tervszerű ásatási munkálatok eredménye. Hogy e téren minő utat tett meg, annak mérföldjelzője a bicskei ásatás, mint első tudományos lépés Fejér megye területén a neolit-korú ember itteni megtelepülésének igazolására. A pákozdvári őstelep feltárása, a lovasberényi szöszvári leletek és bronzkincs, a dunapentelei, adonyi, rácalmási és legújabban a kisapostagi urnatemetők gazdag anyaga elsőrendű források a fejérmegyei bronzkultura megírásához. A vaskor első időszakát, a Kr. e. ezerévvel kezdődő Hallstatt-kor kultúráját a váli Pogányváron végzett ásatás eredményei képviselik, míg a La Téne-időszakra Kulcstelep és Nagyhörcsök szolgáltattak kiváló, korhatározó anyagot. A római hódítást bevezető eraviszkusz kultúrának pompás bizonyságai a kálozi kocsilelet, legújabban pedig a Vajtán talált lovassíroknak művészeti szempontból is kiváló bronztárgyai. Ritka mitologikus tárgyú kőemlékeink a pannóniai vallási viszonyokhoz, a csákvári ásatás zárt csoportokat alkotó sírleletei a magánélethez hiteles források. A tác-fövenypusztai bazilika felfedezése és leletei döntő jelentőségűek a pannóniai őskereszténység és Székesfehérvár római jelentőségének megállapításában. Huszonöt évvel ezelőtt a népvándorlás korából csak egykét szórványos adattal rendelkezett a tudomány Fejérmegye területéről. Ma a székesfehérvári múzeum hun, germán és a rendszeres ásatások útján szerzett avar anyaga nemcsak a hely-