Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

bí pusztáról származó kőeszközökből sejthető kőkori telep nyomait, amit meg is találtunk. Székesfehérvár területén a sóstói és Attila-utcai középkori temetők, a Kisbasadülőben előkerült római telepnyomok megtekintése miatt kellett kiszállnunk ; figyeltük a Horthy Miklós-téren feltárt falakat, megállapítva, hogy azok török hidfő maradványai ; közreműködtünk a Szt. Anna kápolnában talált török feliratok megmentésén és az 1727-ben meghalt gróf Zichy János és neje sírboltjainak kibontásában. Alföldi András egyetemi tanár társaságában római kőemlékeink összeírása végett az elmúlt évben a következő helyeken jártunk : szept. 18-án Velence, Baracska, Vál, Oyuró és Elvira major ; szept. 23-án Pátka, Ácsa és Veréb ; okt. 7-én Csákvár. Néprajzi gyűjtést végeztünk Tácon, Sárkereszturon, Iszkaszentgyörgyön és Szabadbattyánon, ahol Dormuth Árpád múzeumi tárgyú előadást is tartott. Irodalmi munkásság. A múzeum irodalmi munkásságának fő kifejezője a muzeumegyesület által kiadott „Székesfehérvári Szemle." Marosi Arnoldnak itt megjelent muzeális cikkei : A tác fövenypusztai ásatás, A szfvári honfoglaláskori kardok, ásatás ElősszállásBajcsihegyen.A bicskei both- és richárd pusztai éremleletek, Adatok Iváncsa régészetéhez, A kisapostag bronzkori temető, A sárosdi árpádkirályok korabeli temető, Csákberényben római alapfalalakat ástak ki, Árpádkori éremlelet, Kőkori leletek Nagylángról, Középkori Sz. Imre szobor a püspökkert kövei között, Őslénytani maradványok Kislángon, Ritka madártani jelenség, Római telepnyomok Székesfehérvár határában. Emellett kéziratban feldolgozta Fejérmegye avarleleteit, a muzeumegyesület szabadtanítási előadásai között ismertette a tácfövenypusztai bazilikát, megtekintette a nográdverőcei ásatást, a budapesti parlamenti múzeumban a székesfehérvári anyagot följegyezte, meglátogatta a szekszárdi muzeumot, tanulmányozta Trieste és Aquileja őskeresztény emlékeit. Dormuth Árpád levéltári kutatások alapján a Vörösmarty-család fejérmegyei és székesfehérvári múltjáról közölt két hosszabb tanulmányt, ismertette szabadbattyáni néprajzi gyűjtő útját, a helyi lapokban időközönként tájékoztatta a közönséget a múzeum életéről, vezette a Székesfehérvári Szemle kinyomatását és a városi levéltár selejtes anyagából kiválogatta a nekünk megfelelő anyagot. A múzeummal kapcsolatos irodalmi tevékenységet fejtettek még ki a Szemlében megjelent cikkeikkel -.Juhász József Székesfehérvár eleste és Varkocs György hősi halála 1543-ban, A baracskai Jupiter oltárkő és Köveaszó (Keveháza), dr. Polgár Iván a Horthy Miklós-téren feltárt falak, A székesfehérvári koronázó templomból ránk meradt gránit- oszlopok méretei, Római mérföldkő Kisapostagról, dr. Képes János Muzeumunk Makart képe, Schoen Arnold Fischer V. festő levele a Szent István főoltárképrőí с dolgozataikkal. Megérdemelt tiszteletdíjuk leghálásabb köszönetünk. A múzeumnak a tudományt minél szélesebb körben szolgálni törekvő vidéki kapcsolatai: a kalocsai vegyvizsgáló állomásnak a paprikavizsgálatához, dr. Mankó Béla debreceni egyetemi tanárnak a magyar ló őstörténetéhez küldtünk kutatás anyagot. Mi viszont a Magy. Nemzeti Múzeum Széchenyi-könyvtárától a Gyurkovics-féle kézirat és okmány gyűjteményt kaptuk meg,hogyfuhászJózsef tanulmányozhassa annak reánk vonatkozó adatait. A Vörösmarty-család múltjával kapcsolatosan a fejérvármegyei és veszprémi püspökség levéltárával volt összeköttetésünk. Nálunk voltak kutatás és tanulmányozás végett : dr Alföldi András, budapesti egye! temi tanár tanítványaival, dr. Erdélyi Gizella a M. N. Múzeumtól mitologikus ábrázolásaink megtekintésére, Iványi Dora, Kovrig Ilona, Sellye Ibolya a budapesti egyet, hallgatók római, Mozsolics Vilma a wieni egyetem ösztöndíjas hallgatója bronzkori gyűjteményünkről, dr. Willvonseder Kurt a wieni egyetem őskori intézetének asszisztense őskori tárgyainkról készített jegyzeteket és rajzokat. Baltay György egyet, hallgató Lauschmann Gyula kéziratos történetében búvárkodott, dr. Schneider Miklós oklevélgyűjteményünket nézte mtg,Weichardt Valdemárnak éremgyűjteményünkkel,